hir8 - Jámbor Péter 
hir8 Vendég 
Mindenki nyugodjon meg, nem a túlzott óvszerfogyasztás hátterét fogjuk feltárni!
Két évvel ezelőtt a nyári olimpia kitermelt magából néhány igazi sztárt: a Muffin Mant, a francia rúdugrót, aki a lécével verte le a lécet, a török sportlövőt, aki leginkább bérgyilkosnak tűnt, meg persze a rettenetesen rosszul breakelő ausztrál breaktáncost.
Az a közös bennük, hogy a karrierjük a közösségi médiatérben pörgött fel, rengeteg videó, mém és feldolgozás született munkásságukból. Ez egyértelműen nem a sportteljesítményükről szólt, holott mindannyian sportolók. De lettek-e a téli olimpiának is hasonló sztárjai?
Használati utasítás: a cikkben irdatlan sok szórakoztató videó van, lehet, kell egy kis idő, mire mindegyik betölt, de érdemes kivárni!
Muffin Man reloaded
Egyrészt a téli olimpia legnagyobb szenzációja (ha nem a sport, hanem a gasztronómia felől közelítünk a témához) az, hogy maga az utánozhatatlan Muffin Man is odaért.
A norvég Henrik Christiansen hazája úszósportjának egyik kiemelkedő alakja (több nemzeti rekordot is tart), és nemzetközi eredményei alapján sem kell szégyenkeznie, viszont két éve az olimpián azzal tarolt, hogy beleharapott egy csokis muffinba. Innentől nem volt megállás, a sportoló és a muffin románca rányomta a bélyegét az ötkarikás játékokra (nem függetlenül attól, hogy sokan panaszkodtak, hogy nem volt túl jó a kaja), volt romantikus, szakítós, simán vicces és mindenféle egyéb muffinos tartalom orrvérzésig, és az internet megőrült érte/tőle.
Christiansen a téli olimpiára is bejelentkezett, persze csak teoretikusan: hát nem lenne klassz, ha ott is haraphatna valami finomat?
Dehogy nem! És lám csak, ki érkezett meg?
De miért eszik a Muffin Man tiramisut? Mert a téli olimpiának is lett ikonikus étele, és valaki, aki felfuttatta azt. Ismerkedjünk meg a svájci snowboardossal, Jonas Haslerrel.
A videó bőven 3 millió megtekintés fölött jár, Hasler megtalálta a téli olimpia muffinját. Gyártott is róla egy rakás videót, például ezt, miután elbukta a döntőbe jutást:
A tiramisu instant sztár lett, azóta mindenki ezen pörög, mások is megkóstolják, el is ájulnak tőle, annyira finom. De hát milyen legyen egy tiramisu Olaszországban?
Pedig voltak még más versenyzők is, jobbnál jobbra értékelt ételek, de egyik sem tudta túlszárnyalni a krémes desszertet. Ott van a gigantikus Nutella, a teljesen értelemszerű választásnak tűnő pizza, és hát az olimpiai faluban nyilván van olimpiai tematikájú tészta is, anélkül mit sem érne az egész.
Mások is próbálkoznak a kajainfluenszerkedéssel, az amerikai curlinges, Ben Richardson ezzel a nagyon puritán verzióval ér el tömegeket:
Szerelem a levegőben
Ha már szóba került a Valentin-nap, mindenképpen emlékezzünk meg Sophia Kirkby amerikai szánkósról, aki azzal az erős belépővel érkezett meg az olimpiai faluba, hogy ő nem kizárólag a győzelmet fogja hajszolni, hanem élete párját is szeretné megtalálni.
Ennek megfelelően az utóbbi napokban egyfajta Nagy Ő-parafrázist igyekszik összehozni, és persze rengetegen szurkolnak neki, hogy például a jacuzzis randi az ismeretlen sportolóval szárba szökkenjen.
Izgi? Nem annyira, mint a norvég Sturla Holm Lagreid esete, aki miután bronzérmet nyert a férfi 20 kilométeres egyéni biatlonversenyen, sírva vallotta be élő adásban, hogy megcsalta „élete szerelmét”. Az eset pillanatok alatt mémesült, és rengetegen interpretálták a maguk módján. A Muffin Man például jelezte, hogy ő sosem csalta meg első és egyetlen igaz szerelmét (más kérdés, hogy nem sokkal később láttuk tiramisut enni, szóval maradjunk annyiban, hogy korán járt a szája).
Az olimpiai falu egyik repicucca, amire rengetegen rárepültek, az örökbe fogadható növény volt. Rengeteg dolog van, amit az egyes márkák kitesznek ilyenkor, hogy a sportolók vegyék, vigyék, reklámozzák (névre szóló kólát lehet készíttetni, van sminkes, aki kizárólag olasz termékekkel szépíti meg az erre vágyókat stb.), de aminek sokan örülnek: kikölcsönözhetnek egy szobanövényt, amíg ott vannak, és megpróbálhatják életben tartani. Persze van, aki továbbgondolta a dolgot.
A kanadai gyorskorcsolyázó, Brooklyn McDougall például az örökbe fogadott növényét jó kanadaiként a legújabb sorozatszenzáció, a Heated Rivalry egyik szereplőjéről, Shane Hollanderről nevezte el, majd gyorsan össze is hozta egy másik kanadai sportoló, a műkorcsolyázó Maddie Schizas növényével, akit – nem meglepő módon – Ilja Rozanovnak hívnak. Ha már így összejöttek, eljátszották a sorozat egyik legismertebb jelenetét is.
A növény egyelőre jól van, nemrég kapott kanadai kitűzőt is, és aktívan barátkozik más növényekkel. De mások is nagy elánnal pátyolgatják-szeretgetik újdonsült szobadíszeiket, mint a brit műkorcsolyázó, Anastasia Vaipan-Law, aki tényleg nagyon elkötelezett.
Ha minden igaz, azok a növények, amik túlélik szerető gazdájuk gondoskodását, az olimpia után sportrajongókhoz kerülnek. Sok szerencsét nekik!
Csencselés felsőfokon
De nem a növények tartják igazán lázban a sportolókat. Hanem a kitűzők. A kitűzőcserélgetés régi olimpiai sport, mindig nagy népszerűségnek örvendett, a közösségimédia-platformok felfutásának köszönhetően viszont már a nem sportolók is tudják, mennyire rá tudnak egyesek kattanni. Íme egy Új-Zéland és Nagy-Britannia közti interakció:
Pedig nagyjából semmiben nem különbözik ez attól, ahogy egykor a Panini-matricákat cserélgettük: mindenki visz magával egy rakatnyit, aztán igyekszik mindenki mástól szerezni, amennyit lehet. A német szánkós, Merle Frabel például sokat.
A skót síelő, Kirsty Muir annál is többet.
Vannak teljesen átlagos kinézetű és egészen extrém fajták is, a holland fapapucsos tűnik az egyik sztárnak, a spanyol kutyás a másiknak:
Az már nagyjából a megnyitó estéje óta világos, hogy sokaknak nem is a kinézet a fontos, hanem egyszerűen az, hogy minél több kitűzőt tudjanak magukra pattintani (ha valaki elmélyedne az egész tradíció történetében, itt össze is van foglalva).
Teljesen nyilvánvaló, hogy ebből az őrületből már a nagy márkák se maradhatnak ki, micsoda ingyenreklám pár ingyen kitűzőért:
A csencselést magas fokon űzőknek már van paródiája is, nem is kevés, ez például a francia műkorcsolyázók verziója:
Természetesen az sem mindegy, ki miben van. A közösségi médiában az egyik legnépszerűbb videótípus az öltözködős tartalom, miért lenne ez máshogy az olimpián? Pláne, ha valaki nemzeti egyencucca még vicces is? Az amerikaiaknak női vonalon például ez az elképesztően menő, madaras paplan szoknya jutott, és ők büszkén viselik, sőt imádják.
A kanadaiaknak rövidebb paplan jutott, vállra vethető, cserébe juharfalevél díszíti. Ők is nagyon (NAGYON) szeretik:
A németeknek nem paplanuk, csak egy vékonyabb (de annál dizájnosabb) megoldásuk van, szerencsére nekik is bejön a végeredmény.
Hogy miért lett az idei év ennyire takarófókuszált, rejtély, mindenesetre ez a tökéletes kiegészítő a Perselus Piton-ozáshoz, amit ki nem hagynának, akiknek lehetőségük van lebegő talárban vonulni.
Amerikai megoldás:
Német válasz:
Egy idő után menetrend szerint érkeztek az érmekkel flexelős tartalmak is, végül is mi értelme olimpiát nyerni, ha nem lehet vele dicsekedni? Ebből a műfajból érdemes kiemelni a norvég sífutólegendát: Johannes Hösflot Klaebo pályafutása tizedik aranyérmét szerezte meg, ezzel ő a téli olimpiák legsikeresebb sportolója. Hogy ünnepelt? Biztos sokféle módon, de a közösségi médiában például így:
Ha az a kérdés, mit művelnek a sportolók, amikor éppen nem sportolnak az olimpián, akkor az egyik legadekvátabb válasz, legalábbis a fentebbi videódömpinget elnézve (és ez legfeljebb a jéghegy csúcsa), az, hogy tiktokoznak.
Nem kicsit tiktokoznak, hanem beleadnak apait-anyait.
Futottak még
Nem csak ők teszik ezt, de a sportrajongók is, akik viszonylag sok, a sporthoz csak érintőlegesen kapcsolódó tartalmat gyártanak az olimpia ürügyén. Az egyik legnépszerűbb trend rácsodálkozni, hogy hogyan olvassák fel a sportolók a saját neveiket (ebből tényleg irdatlan mennyiség kering) – erre technikailag azért van szükség, hogy a sportkommentátoroknak könnyebb dolguk legyen, de születtek vicces megoldások. Maga a trend nem új, tavaly nyáron már a labdarúgó Premier League kapcsán felkapták, most viszont nemzetközi karriert fut be.
Az olimpia legjobb férficsapatát ezúttal nem a pályákon, hanem a lelátón kell keresni. Seth Jarvis kanadai jégkorongost a gyerekkori barátai korábban már – Winnipegből 25 órát vezetve – Észak-Karolinába is elkísérték egy meccsre, most pedig Milánóba utaztak szurkolni neki. A kanadai csapat közösségi médiás munkatársai fel is karolták őket, sorra gyártják a kedvesebbnél kedvesebb videókat az Instagramra és TikTokra.
Kedden csatlakozott hozzájuk a szintén kanadai alpesi síző, Cassidy Gray, aki korábban többször posztolt arról, mennyire szeretne találkozni Jarvisszal. Úgy tűnik, személyesen nem is ismerték egymást, csak valaki egyszer Gray legjobb barátjaként, „bestie”-jeként kezdte emlegetni a jéghokist, ő pedig rájátszott a sztorira. Gray az olimpia egyik legszórakoztatóbb sportolója, rendszeresen posztolt az olimpiai faluban töltött mindennapjairól: például arról, hogy a versenye után megivott pár sört, amitől atom másnapos volt, na meg arról is, hogy a cortinai olimpiai falu mennyivel jobb, mint a milánói.
Váratlanul nagy (bár teljesen érthető) karriert fut be Benoit Richaud műkorcsolyaedző, aki 13 ország 16 műkorcsolyázójával dolgozik az olimpián, ennek megfelelően egyes kűrök között rekordgyorsasággal kell kabátot cserélnie, ha egyik mentoráltja után a másik lép jégre.
Itt egy impozáns gyűjtés róla, tény, hogy nincs nála elfoglaltabb ember az olimpián.
Ahogy két éve nyáron, úgy most is hatalmas karriert fut be Snoop Dogg, ahogy mindenféle téli sportokkal próbálkozik. Több-kevesebb sikerrel.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2024-ben lazított a közösségimédia-használatra vonatkozó szabályokon, vagyis nagyobb mozgásteret adott a sportolóknak abban, mit rögzíthetnek és oszthatnak meg. Egészen látványos, hogy a két évvel ezelőttihez képest is mennyivel nagyobb figyelmet tudnak generálni ezek a médiatrendek. A fiatalabb sportológenerációk számára teljesen természetes, hogy ugyanúgy végigközvetítik az eseményeket a saját szemszögükből, mint bármely más napjukat.
Ami annyiban mindenképp izgalmas, hogy míg korábban ezekről a sportolókról maximum annyit láttunk, hogy ide-oda csúsznak, ugranak, lőnek, majd a verseny végén integetnek vagy szomorkodnak, és nyilatkoznak egy semmitmondót, vagy – mint a biatlonos-megcsalós csávó – egy fokkal többet, mint amennyit tudni akarnánk. Most viszont ők maguk találhatják ki, hogy milyen trendekre ülnek fel, mivel szórakoztatják magukat és a követőiket. Amit mostanra már meglovagolnak az egyes nemzetek csapatainak PR-csapatai, a sportesemény kapcsán bevételeket remélő cégek és a média is.
Már a riói olimpián is hangsúlyosabbak lettek ezek a sportolók által készített saját tartalmak, mostanra pedig a mainstream sajtó fut utánuk – például az olyan cikkekkel, mint ez.
EUR/HUF
