Több mint egy hónap keresés után megtalálták az eltűntként keresett Egressy Mátyás holttestét. A január 17-én eltűnt 18 éves fiú holttestét a Rákóczi hídnál emelték ki a folyóból szombaton.

A rendőrség két nap alatt azonosította a január közepén folyóba zuhant fiú holttestét. Szeles Géza igazságügyi szakértővel, valamint a DNS-alapú azonosítás egyik legkiválóbb honi genetikus szakértőjével, Pádár Zsolttal beszélgettünk arról, miként zajlik ilyenkor az azonosítás. Mint elmondták, elsőként meg kell állapítani a halál pontos okát. Megvizsgálják, hogy kié az ismeretlen holttest, és, ha felmerül olyan vélemény a holttest vizsgálata vagy a boncolás során, hogy élve, esetleg már halottként került-e vízbe az illető, akkor ez akár egy büntetőeljárás megindítását is megalapozhatja. Ebben az esetben azonban nem volt szó ilyesmiről, más tényezők váltak kulcsfontosságúvá.

Egyedi azonosítójelek

Amikor megtalálnak egy holttestet, akkor történik egy halottszemle. Ennek során megvizsgálják a ruházatát, a külsérelmi nyomokat, vannak-e sérülések, illetve egyedi azonosító jelzések a holttesten. Olyanokra gondolok például, hogy van-e rajta tetoválás vagy műtéti heg. Ezután kerül sor a boncolásra, amely során lehet keresni olyan dolgokat, hogy például volt-e korábban olyan műtétje, amikor beraktak egy fémet, vagy volt-e esetleg szegycsonttörése, bordatörése, csuklótörése. Ezt követően az orvosi előzményeket összehasonlítják azzal, amiket találnak. Ha nagyon rossz állapotú a holttest, akkor szóba jön a fogazat alapú azonosítás is, amennyiben például egy implantátumnak, egy hídnak vagy egy fogászati beavatkozásnak egyedi nyoma van

– magyarázta Szeles Géza.

A másik oldal a DNS alapú azonosítás. Ez azt jelenti, hogyha még nyerhető DNS a holttestből, akkor az összehasonlítják az adatbázissal, illetve annak a személynek a DNS-ével, akinek a holttestét a feltételezés szerint megtalálták. Szeles szerint egy hajkeféből, de a hozzátartozóktól is lehet mintát venni, és abból felállítanak egy profilt, hogy a megtalált személyről lehet-e szó. Kérdés persze, hogy mi van akkor, ha több mint egy hónap után a Dunában találnak meg egy holttestet. Az elhunyt teste ugyanis ilyenkor erős bomlásnak indul.

„Ebben az időszakban azonban nagyon hideg a víz, ami egy ideig jól konzervál, tehát egy egy hónapos holttest, amit ennyire hideg vízben találtak meg, még alkalmas lehet az elsődleges azonosításra. Különösen ismeretlen holttesteknél azonban genetikai mintát is szoktunk venni, mert nem biztos, hogy az lesz, akit keresnek. Tehát a DNS vizsgálatra mindenképp vesznek mintát, aztán később derül ki, hogy lesz-e rá szükség.”

Ha a hatóság nem tudja az igazságügyi orvosszakértő vélemény alapján egyértelműen bizonyítani, hogy az ismeretlen elhunyt személy azonos az eltűnt személlyel, akkor további szakértőt vagy szakértőket rendelhet ki.

Genetikai vizsgálatok

Pádár Zsolt genetikus szakértő szerint, ha ez nem visz közelebb a megoldáshoz, vagy maga a holttest olyan állapotban, esetleg csak részleges állapotban kerül feltalálásra – amikor a szokványos szakértői vizsgálatokat nem, vagy nem megfelelő mértékben lehet elvégezni –, akkor szokták igénybe venni genetikai vizsgálatokat. Minél régebb óta van egy test a vízben, annál jobban oszlásnak indul, annál jobban roncsolódik, azaz kulcsszerepe lesz a genetikai szakértőnek abban, hogy sikerül-e a megtalált személy maradványait beazonosítani.

Genetikai információ erősen roncsolódott, károsodott holttestek esetében vagy részleges maradványok esetében is megállapítható és kinyerhető. A maradványokból kinyert DNS alapján pedig úgynevezett rokonsági vagy szülőségi vizsgálatokat lehet elvégezni. Ezek azon alapulnak, hogy a genetikai sajátosságaink a felmenő vérrokonságunkkal részlegesen megegyeznek. Ilyenek a szülők, bizonyos tulajdonságukban a nagyszülők vagy éppenséggel a testvérek is. De magának a genetikai öröklődésnek az egyetemes jellege alapján távolabbi hozzátartozók rokonsági kapcsolatai is valószínűsíthetők. Minél távolabbi rokonságról beszélünk, annál nagyobb lesz a kör, és kisebb lesz a valószínűség mértéke. Ilyen esetekben a holttestből vagy a maradványból kinyert genetikai információt összehasonlítják a rendelkezésre álló vérrokoni mintákkal. Az azonosságuk vagy a különbségek alapján lehet a rokonsági fokot – ezt lehet az anyaságra, apaságra, testvérre, nagyszülőre vonatkozóan – valószínűsíteni.

Mint mondta, ezt úgynevezett valószínűségi értékkel, valószínűségi hányadossal reprezentálják, ami arra nézve adhat információt, hogy az ismeretlen maradvány milyen mértékben lehet rokonságban az összehasonlításhoz felhasznált ismert személyekkel. A genetikus szerint sokat számít az is, hogy a holttest megtalálási helye közel volt a Lánchídhoz, ahol eltűnhetett a fiú.

Fontos, hogy közel volt a megtalálási hely az eltűnés helyéhez

„Mivel viszonylag közel volt a feltalálási hely az eltűnés helyéhez, így valószínűleg szükség lehet olyan kiegészítő genetikai vizsgálat elvégzésére, ami arra vonatkozik, hogy egy bizonyos fizikai helyen, bizonyos környezetben levő vízkörnyezet és egy másik vízkörnyezet közötti különbségek és azonosságok alapján a vízbe kerülés helyét meg lehessen állapítani. Ezek a vizsgálatok arra vonatkoznak, hogy a vízben levő egysejtűeknek a genetikai vizsgálatával a helyet lehet valószínűsíteni, és adott esetben összehasonlító módon azonosítani, ahol az adott holttest belekerülhetett a vízbe.”

A genetikai szakértő elmondta még, hogy előfordult a praxisában olyan, hogy kizárólag  pszichés okok miatt vitatták a szülők azt, hogy a megtalált maradványok a gyermekük maradványai. Annyira reménykedtek ugyanis abban, hogy még él a gyermekük, hogy még a bírósági tárgyalás legvégén is azt állították, hogy az a maradvány, amivel szembesültek, nem lehet a gyermeküké.

Egressy Mátyás január 17-én hajnalban tűnt el, amikor hazaindult az Ötkert nevű szórakozóhelyről, és mostanáig nem akadtak a nyomára a hatóságok. Egressy Mátyás eltűnésének körülményeivel kapcsolatban számos információ megjelent. Voltak, akik még térképet is készítettek arról, milyen útvonalon közlekedhetett Mátyás a belvárosi buli után. A fiatalember édesapja azt mondta, a fiú, miután elhagyta a szórakozóhelyet, a Március 15. téren felszállt az éjszakai buszra, amellyel hazajuthatott volna XI. kerületi otthonába, ehhez Kelenföldön kellett volna leszállnia.

Szerinte kipakolhatták a gyermeke zsebeit, mert a telefonja ott jelzett utoljára. A fiút hajnali 4 óra körül az Örs vezér terén szállították le a buszról, ezt követően viszont állítólag HÉV-vel kiment Csömörre, majd visszajött, és a Lánchídon kötött ki. Egy dunai hajó kamerája rögzítette, amikor egy test a Lánchídról a Dunába zuhant, és a fiú kulcscsomóját is megtalálták a hídon. Mátyás családja kiadott egy közleményt, melyben úgy fogalmaztak: „a Lánchídról leesett személy nagy valószínűséggel a Matyi személye.”

A rendőrség szombaton találta meg az eltűntként keresett fiú holttestét.

Kovács Lajos rendőr ezredes nyilatkozott lapunknak Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban. Ezt ide kattintva olvashatja el.

Az Egressy Mátyással kapcsolatos korábbi cikkeinket itt találja meg.

The post Szakértők: Így lehetett azonosítani Egressy Mátyás holttestét first appeared on 24.hu.

Forrás