A tapasztalt madármegfigyelők agyában strukturális és funkcionális különbségeket fedeztek fel, ami arra utal, hogy a hobbi erősítheti a kognitív képességeket és védelmet nyújthat az agy korral járó hanyatlása ellen. A torontói York Egyetem kutatói 48 hobbi-madármegfigyelőt vizsgáltak 22 és 79 év között – a résztvevők fele szakértőnek, a másik fele kezdőnek számított. A kísérlet során rövid időre madárképeket mutattak nekik, majd azonosítaniuk kellett azokat hasonló fajok közül. A szakértők átlagosan a helyi madarak 83 százalékát és a nem helyi madarak 61 százalékát ismerték fel helyesen, míg a kezdők mindkét csoportból 44 százalékos pontosságot értek el, így jól látható volt az előny a vizuális felismerés és memória terén.

Az agyi vizsgálatok azt mutatták, hogy a szakértő madármegfigyelők esetében a nem helyi madarak azonosításakor fokozott aktivitás volt tapasztalható a kétoldali prefrontális kéregben, a kétoldali intraparietális barázdában és a jobb occipitotemporális kéregben. Ezek a területek a vizuális feldolgozás, a figyelem, az objektumazonosítás és a munkamemória szempontjából fontosak. Strukturálisan ezek a régiók összetettebbek és jobban szervezettek voltak a szakértő csoport tagjainál, ami arra utal, hogy a hosszú távú madármegfigyelés a neuroplaszticitás révén alakíthatja az agyat, hasonlóan a nyelvtanuláshoz vagy a zenei készségek fejlesztéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakértelem kialakítása megerősítheti a kognitív útvonalakat és javíthatja az agy általános működését.

Fontos, hogy a vizsgálat szerint míg az agy szerkezete az életkor előrehaladtával általában romlik, ez a hanyatlás kevésbé volt kifejezett a szakértő madármegfigyelőknél, ami arra utal, hogy a madármegfigyelés hozzájárulhat az úgynevezett kognitív tartalék építéséhez – vagyis az agy azon képességéhez, hogy alkalmazkodni tudjon a károsodáshoz és ellenálljon az öregedés hatásainak.

A kutatók kiemelik, hogy más tevékenységek, amelyek figyelmet, memóriát és érzékszervi integrációt igényelnek, hasonló előnyökkel járhatnak. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a változásokért maga a madármegfigyelés felelős-e, vagy hogy az eredetileg eltérő agyszerkezetű embereket vonzza inkább ez a hobbi. A pontos ok-okozati összefüggések megállapításához hosszabb távú, követéses vizsgálatokra lesz szükség.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás