Ezen a héten már kétszer beszélt viszonylag hosszan Orbán Viktor a Fidesz esélyeiről, és ha nagyon röviden kellene összefoglalni a mondatait, az nagyjából úgy hangozna, hogy

• már neki sincs fogalma arról, hogy állnak,
• a Fidesz a falusi emberek és a melósok pártja lett, városokban és a tanultaknál már nem nagyon rúgnak labdába,
• akkor tudnak győzi, ha elrángatják szavazni azokat, akik amúgy nem annyira követik a politikát.

Az egyik ilyen kitárulkozás-hangulatú beszédét Sülysápon mondta el, és a Telex készített róla videót. Itt Orbán arról beszélt, hogy van egy saját nyilvántartása a választókerületekről a régebbi választások alapján, és bár „összevissza beszél mindenki”, a saját papirosa szerint 65 helyen vezetnek, de pont Sülysápon, vagyis a Pest 07. választókerületben nem.

Orbán különösebb magyarázat nélkül bejelentette, hogy ez a választókerület nála a 66. helyen áll, vagyis itt nem vezetnek, de ha Norbit (Katus Norbertet) behozzák győztesnek, akkor az egész választást megnyerik. Ez azt jelenti, a Fidesz 66 nyertes OEVK-val már parlamenti többségre számít.

Aztán jött egy részletesebb elemzés. A kormányfő azt mondta, Budapesten nem erős a Fidesz, nehezen találják a szót azokkal, akik nem hagyományosan jobboldaliak, és mivel egyre többen költöznek ki az agglomerációba, azaz Pest megyei OEVK-kba, azokban sem egyértelmű már a Fidesz-fölény, „harcolnunk kell”, „öldöklő küzdelem” lesz. Ugyanez a jelenség igaz szerinte a nagyvárosokra és a nagyvárosok környékére, ott döntetlen a helyzet jelenleg, „onnantól lefelé viszont mindent tarolunk”. Orbán azt mondta, a magyar vidék fogja eldönteni a választást, ahol a hagyományos, klasszikus magyar világ érintetlen, átmentette magát, nem fordult ki a sarkából. A kormányfő úgy véli, így a kétharmad közeli eredmény is lehetséges.

Aztán szerdán a Patrióta rendezvényén beszélgetett Bohár Dániellel, amennyiben beszélgetésnek nevezhetjük, hogy 1 óra 16 perc elteltével Orbán szólt, hogy hahó, lesz egy választás, térjünk már rá az esélyekre.

A kormányfő ezután negyedórán át monologizált arról, hogy milyen dimenziókban látja a Fidesz esélyeit, illetve többségét, és milyenekben nem. Érdekes módon máshonnan közelítette meg a dolgokat, mint két nappal azelőtt. Szerinte civilizációs kérdésekben nagy többségük van, ilyen a bevándorlás, a munkaalapú társadalom („tíz éve még nem tapsolták volna meg, ha azt mondom, hogy egy munkáját tisztességesen elvégző takarítónő teljesítménye többet ér, mint egy rosszul dolgozó sebészé, ma már igen”), a család elsőbbsége az egyénhez képest, a háború és béke kérdése. És ilyen a genderügy is, ahol viszont már nincs akkora többségük, mint a fenti ügyekben, mondta.

Egyetértenek velük az emberek az adókedvezmények, minimálbér-emelés, munkáshitel, 3 százalékos otthonteremtési hitel kérdésében is, sorolta Orbán.

Ám, hívta fel a figyelmet, mindezt el is kell tudni magyarázni az embereknek, azzal együtt, hogy döntő fontosságú dolog a biztonság, és ilyen helyzetben nem kockáztatni kell, vagyis nem az ismeretlenre kell szavazni. Szerinte nem lehet hagyatkozni a mérésekre, a Medián kutatása is csak a szórakoztatóipar része, de még a saját méréseiknek sem hisz, és már ő maga sem látja az erdőt, csak a fát.

Itt is azt mondta, hogy 65 körzetben vezetnek, és még 10-ért jó eséllyel harcolnak. Azzal folytatta, hogy ott lehet elcsúszni, hogy a szavazóik megvannak, „mi vagyunk többen”, de fel is kell őket keresni, mert az ő szavazóik nem mennek el maguktól, ők nem a társadalom elitjéből vannak, hanem a munkás, szakmunkás, betanított munkások között. Az értelmiségben, magasan iskolázott rétegekben lecsökkent a támogatásuk, mondta Orbán, mert mint Nyugaton, itt is kialakult egy saját értékrenddel és világmagyarázattal rendelkező értelmiség, amely elszakadt a társadalom többi rétegétől.

A külvárosokban viszont velünk vannak a korán kelő melósok, szakmunkások, közmunkások, betanított munkások. (…) Ha őket is elérjük, elhozzuk, akkor mi egy nagy győzelmet arathatunk.

A vele német-angol keveréknyelven kommunikáló Lothar Matthäust idézve a kormányfő azt mondta, nem kell „too much spekulieren”, egyszerűen be kell kopogtatni mindenkihez, a melósokhoz, azokhoz, akik nem foglalkoznak a politikával, és meg kell mondani, hogy „az a helyzet, hogy”. És akkor a többséget, ami megvan a mi oldalunkon, be tudjuk váltani szavazatokra.

Forrás