• Szerdán katonákat rendelt Orbán Viktor energetikai létesítményekhez vélelmezett ukrán akciók megelőzésére.
• Ezt néhány órával azután jelentette be, hogy a Medián minden korábbinál nagyobb Tisza-előnyt mért. A kormányfő lépése egyértelműen propagandacélokat szolgál.
• A háborús riogatás négy éve bejött a Fidesznek, a kampány utolsó heteiben jelentősen növelte a támogatottságát minden akkori felmérés szerint, és végül a vártnál is nagyobb különbséggel nyert a hatpárti ellenzéki összefogással szemben.
• A helyzet azonban most sok szempontból egészen más, mint 2022 tavaszán volt.

Szerdán, néhány órával azután, hogy a Medián minden eddiginél nagyobb Tisza-előnyt mért – főleg a biztos választók körében –, Orbán Viktor „a kritikus energetikai infrastruktúra” védelmének megerősítését rendelte el, valamint betiltotta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a drónrepülést, mert szerinte Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer ellen. Ha valóban ilyen akciótól, egy ukrán támadástól kellene félni, arra természetese nem ez lenne a megoldás, hanem az, hogy Magyarország a NATO-hoz fordul, hívta fel a figyelmet Rácz András Oroszország-szakértő. Magyar Péter pedig arról beszélt, hogy Orbánék ne próbálkozzanak a választások előtt „önmerényletekkel, kék-sárgára festett drónberepülésekkel”, mert úgyis mindenki tudni fogja, hogy miről van szó.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón elismerte: a kormány valóban nem fordult a NATO-hoz, amit azzal magyarázott, hogy közvetlen katonai támadással nem számolnak Magyarország területe ellen. Arról is beszélt, hogy nem emelték a terrorfenyegetettség mértékét sem, az fel sem merült, hogy szükségállapotot vezessen be az országgyűlés, és az áprilisi választásokat is a törvényes rendben meghatározott módon meg lehet tartani. Ha elfogadjuk a miniszter szavait, hogy minden ezzel ellentétes spekuláció teljesen alaptalan – márpedig miért ne fogadnánk el –, akkor még mindig ott a kínzó, megválaszolatlan kérdés: milyen politikai célja van a miniszterelnök szerdai bejelentésének?

Forrás