Újabb több száz járatot töröltek hétfőn, meghosszabbítva a globális légi közlekedésben kialakult káoszt, amelyet az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja okozott, és amelyben már több százezer utas rekedt külföldön.

A Közel-Kelet nagy repülőterei – köztük Dubai, a világ legforgalmasabb nemzetközi csomópontja – harmadik egymást követő napja zárva tartanak. Azóta, hogy a Covid–19-járvány hat évvel ezelőtt megbénította az ágazatot, ez a legsúlyosabb légiközlekedési sokk.

A Közel-Keleten számos járatot töröltek, eddig több ezer szolgáltatás esett ki, miközben a nemzetközi légitársaságok továbbra is felfüggesztik járataikat. Hétfő kora reggelig már 1239 járatot töröltek. A dubaji központú Emirates Airlines, az abu-dzabi székhelyű Etihad Airways és a dohai Qatar Airways együttesen több száz járatot törölt. Más légitársaságok is törölték térségbeli járataikat. Az Air India vasárnap lemondta Delhiből, Mumbaiból és Amritszárból induló járatait több nagy európai és észak-amerikai városba.

A FlightAware követőplatform adatai szerint szombaton közel 2800, vasárnap pedig 3156 járatot töröltek. A Flightradar24 adatai szerint hétfőn Irán, Irak, Kuvait, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Katar légtere gyakorlatilag üres volt.

A hatás messze túlterjedt a Közel-Keleten: Balitól Frankfurtig rekedtek utasok, de a személyzet és a pilóták is világszerte szétszóródtak, ami megnehezíti a járatok újraindítását, amikor a légteret ismét megnyitják.

Miközben sok utas információt próbált szerezni tervezett útjáról, és a világ legforgalmasabb repülőterein gyűltek össze a széles körű késések és törlések közepette, a rendkívül tehetősek alternatív útvonalat találtak a Közel-Keletről való távozásra: Szaúd-Arábiából el lehet ugyan hagyni a térséget, de egy Rijádból Európába tartó magángép ára akár 350 ezer dollár is lehet.

A térség és légitársaságai az elmúlt években hozzászoktak az utazási fennakadásokhoz, de elemzők szerint ilyen elhúzódó – 24 óránál hosszabb – teljes légtérzárra, valamint a három nagy öböl menti átszállóközpont egyidejű leállására még nem volt példa. Az Öböl térsége a légi áruszállítás egyik fő csomópontja is, ami tovább növeli a kereskedelmi útvonalakra nehezedő nyomást a tengeri fennakadások mellett.

Néhány működő járatot átirányítottak, hogy elkerüljék a lezárt vagy korlátozott légteret. Az iráni és iraki átrepülési útvonalak azóta váltak fontosabbá, hogy az orosz–ukrán háború miatt a légitársaságok mindkét ország légterét elkerülik. A közel-keleti légtérzárak most szűkebb folyosókba terelik a légitársaságokat, miközben a Pakisztán és Afganisztán közötti harcok további kockázatot jelentenek. (via The Guardian)

Forrás