Az ausztrál Cortical Labs 2022-ben mutatta be a DishBrain nevű laboratóriumi neuronhálózatot, amely képes volt az információ valós idejű feldolgozására, valamint arra, hogy öt perc alatt megtanuljon játszani a legendás Pong nevű játékkal, méghozzá teljesen magától. Azt ugyan a kutatók is elismerték, hogy a bioszámítógép nem lett rögtön mestere a játéknak, de egy kéz és szem nélküli miniagytól azért ez is szép teljesítmény (a Tini Nindzsa Teknőcökben Krangnak, az agynak legalább volt szeme).

Csak idő kérdése volt, hogy a Cortical mikor emeli majd a tétet – mint kiderült, most: a Pong után John Romero klasszikusa, a Doom következett (illetve majdnem: szerzői jogi okok miatt a kutatók a Doom motorján futó Freedomot rakták be a neuronoknak, így azok nem impekre, hanem másféle rusnyaságokra lőttek). A játékkal 200 ezer élő, laborban tenyésztett agysejt játszik, ami az emberi agyban található agysejtek számához (61-99 milliárd) képest nagyon kevés, de úgy tűnik, a Doomozáshoz már ennyi is elég.

Figyel, tanul

Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a Cortical bioszámítógépe, a CL1 nem lát – valahogy máshogy kellett eljuttatni hozzá azokat az információkat, amelyek különben a monitoron jelennének meg. A problémát egy szabadúszó programozó oldotta meg, a vizuális információt elektromos jelekké alakították, az agysejtek pedig válaszoltak az ingerekre, így reagáltak a játékban történtekre.

„Ha a neuronok egy adott mintázatban tüzelnek, a Doomguy is tüzel. Ha más mintázatban, jobbra megy és így tovább” – foglalta össze az egyik fejlesztő a CL1 működését. A bioszámítógép egyelőre elég ügyetlen a játékban, de tanul: többször találja el az ellenfeleket, mint ha csak véletlenül tenné, ráadásul gyorsabban is jutott el idáig, mint egy hagyományos számítógép.

Alon Loeffler, a Cortical egyik fejlesztője szerint a CL1 már képes felkutatni az ellenfeleket, tud lőni, ugrani, és bár az esetek többségében lelövik, mindegyik esetből tanul. Ez nemcsak a Doom rajongói számára fontos lépés, hanem az élő számítógépek fejlődése miatt is: a 2 és fél dimenziós Doom már jóval nagyobb kihívást jelent, mint a 2 dimenziós Pong, ami azt is jelenti, hogy a neuronokat használó gépek idővel még komplexebb feladatokat is képesek lesznek majd teljesíteni, például robotkarokat irányítani vagy csökkenteni a mesterséges intelligencia hatalmas energiafogyasztását.

Forrás