Mit jelent az egyenlő bánásmód ott, ahol a szekuláris állam a vallási jelképeket, például a muszlim lányok fejkendőit kitiltja az iskolából? És mi van akkor, ha dán állampolgárként tőled elkérik a személyit, ha a neved a dán fülnek idegenül cseng? Hogy lehet azt bizonyítani, hogy etnikai alapon lakoltattak ki a lakásodból?

A Qubit legfrissebb podcastjában Kende Ágnes, a Qubit állandó szerzője beszélgetett Farkas Lillával, az ELTE Társadalomtudományi Kar docensével, akinek az emberi jogokkal foglalkozó Fundamentum folyóirat legújabb számában jelent meg egy tanulmánya arról, hogy miképpen alakult az elmúlt 25 évben az egyenlő bánásmód rendszere az Európai Unióban és Magyarországon, és mit tud vagy mit nem tud a jog kezdeni a rendszerszintű megkülönböztetés komplex valóságával.

Az adásban szó lesz arról, hogy vajon a franciaországi fejkendővita valóban csak vallásszabadsági kérdés-e, és arról is, hogy mit okoz a zsidóknak és a muszlimoknak, akik esetében az etnikai származás és a vallási hovatartozás nehezen választható el egymástól, hogy az európai uniós jogalkotás külön kezeli a faji/etnikai és a vallási diszkriminációt. Vajon így a jog képes arra, hogy komplex módon kezelje az őket ért hátrányokat?

Arra a kérdésre is keressük a választ, hogy mi a különbség a kisebbségi jogi és az antidiszkriminációs megközelítés között, és hogy az egyenlő bánásmód jogi rendszere hogyan került az USA-ból Nagy-Britannián keresztül Európába.

A gyöngyöspatai iskolai szegregációs perben annak idején ügyvédként is dolgozó Farkas arról is beszél, hogy Magyarországon az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogok milyen esetekben működnek, és mikor nem, és arról is, hogy mit vár a jogász egy esetleges kormányváltástól.

Hallgasd alább:

Forrás