A KSH második becslése szerint is a hazai ipar viszonylag jól kezdte az idei évet, hiszen bár a nyers adatok szerint az előző év azonos időszakához mérten 2,5 százalékkal csökkent a teljesítmény, a munkanaphatástól megtisztított adat szerint sikerült 0,3 százalékos szerény növekedést elérnie. Decemberhez képest pedig 1,5 százalékkal volt nagyobb a kibocsátás.

Hosszabb idősíkon nézve a teljesítményt, ezzel sikerült visszakapaszkodni a 2025 áprilisi szintjére az ágazatnak, ez látszik a 2021-es év havi átlagához mért teljesítményből.

A KSH közlése szerint a magyar gazdaság húzóágazatának tartott járműgyártás egyelőre nem tud magához térni, hiszen januárban is 0,2 százalékkal csökkent a kibocsátás előző év azonos időszakához képest. Továbbra is jól teljesít azonban a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, amely 17,4 százalékos növekedést hozott össze, ezen belül is a számítógép, perifériás egység gyártása volt az, ami sokat jelentett, hiszen 90 százalékkal bővült a teljesítmény.

A villamos berendezés gyártása 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amin belül mindkét jelentősebb alágazat nőni tudott. A kormány jövőbeli csodafegyverének szánt, egykor békésebb napokat is megélt akkumulátor, szárazelem gyártás már annyira mélyre jutott, hogy onnan már sikerült ismét jelentősebb, 27 százalékos növekedést összehoznia.

Ahogy az alábbi ábrán is látható, az ágazat 2023 vége óta masszív lejtmenetben van, mivel az európai zöld átállás és az elektromos autók térnyerése a vártnál sokkal lassabban halad. Az eddigi mélypontjára pont egy évvel ezelőtt, 2024 végén, 2025 elején jutott az ágazat, ez az alacsony bázis pedig segítette a növekedést.

Ami pedig a jövőt illeti, az új rendelésének volumene 5,2 százalékkal bővült 2025 januárjához mérten. Az új belföldi rendelések 7,8 százalékkal ugyan visszaestek, de az új exportrendelések 7,2 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány január végén így 22 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ami némi bizakodásra adhat okot.

Forrás