
Az agy–számítógép-interfész (BCI) implantátumot súlyos bénulásban szenvedő betegeknek fejlesztették ki, amely a kézmozgás visszaállítását segíti – írja a Nature folyóiratban megjelent friss tanulmány. A 18 és 60 év közöttieknek elérhető implantátumot a sanghaji Neuracle Medical Technology fejlesztette ki, majd múlt héten a kínai Nemzeti Egészségügyi Termékek Igazgatósága a technológia klinikai használatát is engedélyezte. A kutatók szerint a BCI fejlesztése és orvosi használata azért nagyon fontos, mert eddig a gerincvelő-sérülést szenvedett embereknek semmilyen hatékony kezelési módszer nem volt elérhető.
A NEO nevű, érme méretű agyi implantátumot az érintettek koponyájába ültetik be, majd nyolc elektródát helyeznek el az agy egyik oldalán: ezek rögzítik az agyi aktivitást, amikor a beteg elképzeli, hogy a másik kezét mozgatja. Ezután a kutatók az agyi aktivitásból származó jeleket egy számítógéphez továbbítják, amellyel dekódolják azokat, majd az adatokat egy speciális kesztyű vezérléséhez használják fel: ez teszi lehetővé a betegeknek, hogy tárgyakat fogjanak meg és mozgassák azokat. Egy tavaly publikált, nem lektorált tanulmány szerint egy lebénult páciens kilenc hónapig használta a készüléket, majd újra képessé vált a jobb kezével enni és inni.
A kutatásban részt vevő Chen Liang, a sanghaji Fudan Egyetem Huashan Kórházának idegsebésze szerint eddig 32 ember kapta meg a BCI készüléket, és mindannyian képesek voltak a puha robotkesztyű segítségével megfogni tárgyakat, amit korábban nem tudtak megtenni. Bár a kutatók a termék biztonságosságáról 18 hónapnyi egészségügyi adat alapján győződtek meg, Avinash Singh, az ausztráliai Sydney-i Műszaki Egyetem BCI-kutatója szerint a kutatás résztvevőinek száma még mindig nagyon alacsony.
Ugyanakkor a NEO szabadalmaztatásának gyorsaság nem volt véletlen: a kínai kormány nemrég tette közzé a 2026 és 2030 közötti időszakra szóló tervét, amiben a BCI-k nagy reményű innovációnak számítanak. Bár a NEO-n kívül egyetlen BCI-t sem engedélyeztek még a világon, Elon Musk agyimplantátum-startupja, a Neuralink már 2024 óta kísérletezik agy-számítógép-interfész tesztelésével. A techmilliárdos cége által tesztelt eszköz azonban még nem tökéletes: korábban egy kísérletkor a csipet az aggyal összekötő szálak meghibásodása miatt csökkent a technológia kommunikációs hatékonysága.








