A Georgia-i Egyetem kutatása szerint ötből négy elhullott hollókeselyű (Coragyps atratus) szervezetében megtalálható volt a madárinfluenza kórokozója (H5N1), ami arra utal, hogy a madarak között igencsak elterjedt a fertőzés, ami nem is annyira rájuk veszélyes, hanem inkább mindenki másra: mivel a fertőzés egész évben terjed közöttük, a vírusnak több ideje van mutálódni, így nagyobb eséllyel fertőzhet meg más fajokat is, illetve súlyosabb tüneteket is okozhat.

A fertőzés terjedésében nincs semmi új: a kórokozó már embert is fertőzött, de tehenek, juhok, tigrisek szervezetében is kimutatták már, az immunológusok pedig attól tartanak, hogy a covid után ez lehet a következő világjárvány. Emiatt is fontos kutatni a terjedését, és emiatt is aggasztó, hogy a betegség mennyire elterjedtnek tűnik a hollókeselyűk között.

Terjed, fertőz, fejlődik

Nicole Nemeth immunológus szerint a helyzetet súlyosbítja a madarak dögevő életmódja: az elhullott állatokat a többiek megeszik, ezzel pedig elősegítik a betegség terjedését. Nem minden fertőzött madár pusztul el, a túlélők pedig továbbra is magukban hordozzák a vírust, ami egyrészt védettséget adhat nekik a további fertőzésekkel szemben, másrészt lehetőséget is ad a vírusnak a fejlődésre. Bár a hollókeselyűk nem számítanak veszélyeztetettnek, és úgy tűnik, hogy a járvány sem végez közöttük akkora pusztítást, hogy a populációt veszélyeztesse, ez csak egy része a problémának: ott, ahol csökken a számuk, több dög marad, és ahol több dög marad, a betegségek is gyorsabban terjednek.

A fertőzést a madarak nagyjából fele túléli, ez pedig azt is jelenti, hogy tovább is terjesztik. Rebecca Poulson virológus szerint a ragályos betegség más vírusokkal keveredve egyre nagyobb eséllyel okoz majd olyan betegségeket, amelyekkel a hollókeselyűk és az élőhelyükön élő többi állat még nem találkozott, és egyre nagyobb eséllyel fertőz meg újabb és újabb fajokat.

Nemeth szerint a hollókeselyűk példája is jól mutatja, hogy mikre lehet képes a H5N1: a kórokozó folyamatosan változik, fejlődik, és miközben már így is jóvátehetetlen károkat okoz a vadvilágban, a szakemberek folyamatosan azon aggódnak, hogy mikor jut el odáig, hogy emlősről emlősre, emberről emberre terjedjen. Az immunológusok szerint nem is igazán az a kérdés, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogy mikor, így az epidémiára való felkészültséggel kapcsolatos innovációk koalíciója (CEPI) szerint nemcsak oltásokkal, hanem szociális intézkedésekkel is fel kell készülni a járvány terjedésére, méghozzá nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon.

Forrás