Katar külügyminisztériuma nemkívánatos személynek nyilvánította az iráni nagykövetség katonai és biztonsági attaséit, valamint azok személyzetét – írja az Al Jazeera. A döntést Irán ismétlődő támadásaival indokolták.

Izrael szerdán csapást mért a hatalmas South Pars gázmezőre, ami a világ legnagyobb földgázmezőjének része. Mind Katar, mind Irán üzemeltet létesítményeket a térségben. A támadásra válaszul Irán az Öböl menti szomszédok energetikai létesítményeit támadta: Katar hatalmas Ras Laffan cseppfolyósított földgáz-termelő telepét, valamint az Egyesült Arab Emírségekben található Habshan gázlétesítményt és a Bab mezőt. Utóbbi kettő működését leállították, miután a légvédelem több támadó eszközt elfogott a közelben. Az események a háború eddigi legsúlyosabb eszkalációját jelentik.

„Katar ezt a támadást veszélyes eszkalációnak, szuverenitása súlyos megsértésének, valamint nemzetbiztonsága elleni közvetlen fenyegetésnek tekinti. Az iráni fél továbbra is olyan eszkalációs politikát folytat, ami a térséget a szakadék szélére sodorja, és a válságban nem érintett országokat is bevonja a konfliktusba”

– áll a közleményben, ami szerint a személyzetnek 24 órán belül el kell hagynia Katart. Az ország közölte, az iráni rakétatámadások jelentős károkat okoztak az ország fő gázipari létesítményében. A helyszínen keletkezett tüzet hamar eloltották, sérültekről nem érkezett jelentés. Csütörtöki közleményében a QatarEnergy azt is jelezte, hogy több más LNG-létesítményt is támadás ért, „jelentős tüzeket és további károkat okozva”.

Közben Szaúd-Arábia külügyminisztere, Faiszal bin Farhán Ál Szaúd herceg figyelmeztette Iránt, hogy országa és az Öböl menti szomszédos államok elleni támadásokkal szembeni türelem véges, és felszólította Teheránt, hogy haladéktalanul „gondolja újra” stratégiáját. A külügyminiszter jelezte: Szaúd-Arábia és más öböl menti államok „igen jelentős kapacitásokkal és képességekkel” rendelkeznek, amiket igénybe vehetnek, ha „úgy döntenek”. Csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, Irán gondosan megtervezte a térségbeli szomszédok elleni támadások stratégiáját, annak ellenére, hogy teheráni diplomaták ezt tagadják.

„Remélem, megértik a mai üzenetet, gyorsan átgondolják a helyzetet, és leállítják a szomszédaik elleni támadásokat. De kétlem, hogy megvan bennük ehhez a bölcsesség”

– mondta az Al Jazeera tudósítása szerint. A szaúdi védelmi minisztérium azt is közölte, hogy egy drón zuhant le a Saudi Aramco olajipari óriásvállalat Samref nevű finomítójánál, a Vörös-tengeri Yanbu kikötővárosban.

A katari LNG-létesítményeket célzó iráni válaszcsapások miatt Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy „teljes erővel felrobbantja” a teljes South Pars gázmezőt. Az amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok semmit sem tudott Izrael szerdai támadásáról, és Katarnak sem volt erről tudomása. Trump szerint nem lesz több támadás Izrael részéről a mező ellen – kivéve, ha Irán „úgy dönt, hogy megtámad egy nagyon ártatlan országot, jelen esetben Katart”.

Trump üzenete arra utal, hogy tisztában vannak a létesítmények világgazdaságban betöltött óriási jelentőségével.

Így is, a katari létesítmény leállása elegendő volt ahhoz, hogy az energiaárak meredeken emelkedjenek, miközben a piacok esni kezdtek. Az európai gázár (TTF) nyitásra egészen 73 euró/megawattóráig lőtt ki, ami több mint 30 százalékos emelkedés a szerdai záráshoz képest, írta a Portfolio.

Közben Guardian szerint a Brent típusú olaj ára is nőtt, hordónként 112 dollárra. A jelentések szerint tegnap 107,38 dolláron zárt, ami azt jelenti, hogy az olaj ára a háború kezdete óta több mint 48 százalékkal emelkedett. Az európai gázárak február 28-a, azaz az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának kezdete óta több mint 60 százalékkal nőttek.

A gázárak emelkedése azt mutatja, hogy a piac tartós fennakadással számol – mondta a BBC-nek Matthieu Favas, az Economist nyersanyagpiaci szerkesztője, aki a növekedést nagyon nagynak nevezte. Favas szerint jó lenne, ha a katari gázüzem néhány héten belül újraindulna, de a több támadás után ez valószínűtlen. Szerinte ugyanakkor még messze vagyunk attól a szinttől, amit az orosz–ukrán háború elején volt tapasztalható. Ugyanakkor az árak tovább nőhetnek, ha a most még viszonylag alacsony kereslet emelkedni kezd. Azt mondta:

„Nyáron nő a kereslet azokban az országokban, ahol sok légkondis használnak. Európának és Ázsiának is fel kell töltenie a készleteit, ezért versenyezni fognak a gázért, ami tovább emelheti az árakat.”

Forrás