Ki hitte volna, hogy még tartogathat meglepetéseket az evolúció csodája, a kacsacsőrű emlős? Pedig a Genti Egyetem kutatói most újabb furcsaságot fedeztek fel az állat vizsgálatakor: megfigyelték, hogy az állat bundájában található melanoszómák, vagyis a pigmenttermelő sejtszervecskék gömbölyűek és üresek, ami korábban csak madaraknál volt ismert. Míg a madarak üres melanoszómái élénk, irizáló színeket hoznak létre, a kacsacsőrű emlős üres melanoszómái csak barna színt produkálnak, ami példátlan a gerincesek körében.

A melanoszómák alapvető szerepet játszanak a szőr, bőr és szem színének kialakításában, és formájuk általában a melanin típusához kötődik. A kacsacsőrű emlős esetében a gömbölyű és üres melanoszómák főként eumelanint tartalmaznak, így sötétbarna bundát eredményeznek – annak ellenére, hogy testük madárszerű

A kutatók nem teljesen értik, hogy a kacsacsőrű emlős szervecskéi miért nem serkentik a színképződést vagy az irizálást, de két lehetséges opciót vázolnak fel: az állat egy közös őstől örökölhette meg ezt a tulajdonságot, vagy a félig vízi életmódjához való alkalmazkodás eredménye lehet.

A felfedezés lehetőségeket nyit a melanin genetikájának és a melanoszóma fejlődésének kutatásában, valamint az evolúcióbiológia területén. A szakértők remélik, hogy a madarakkal és más gerincesekkel végzett összehasonlító vizsgálatok megmagyarázzák, miért őrizte meg a kacsacsőrű emlős ezt az egyedi sejtműködést, miközben más emlősök elveszítették. Annyi biztos, hogy bő 200 évvel az állat első tudományos leírása után a kacsacsőrű emlős továbbra is képes zárójelbe tenni azt, amit a biológiáról és az evolúcióról tudunk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás