1 859 000 000 000 vagyis egyezer-nyolcszázötvenkilenc milliárd forint.

Ez az az összeg, amit Orbánék 2025-ben és 2026-ban ráöntenek az emberekre hangulatjavító intézkedés, avagy leánykori nevén választási osztogatás címén. Igaz, a kormány és propagandája ezt jellemzően család-, nyugdíjas-, munkahely- és ki tudja még milyen védelemként adja el. Pedig legalább ugyanennyire szól ez arról, hogy az áprilisi választás előtti egy évben bizonyos társadalmi csoportok szavazatait megszerezzék, bebiztosítsák. Ez önmagában egyáltalán nem ördögtől való dolog, régi mondás, hogy az emberek a pénztárcájuk alapján szavaznak. Ha pedig hirtelen vastag lesz az a pénztárca, a kormány talán remélheti, hogy az ő szempontjukból jó helyre teszik azt a bizonyos X-et.

Ezúttal ráadásul – talán nem túlzás azt állítani – hogy minden korábbinál szélesebb körű osztogatásba kezdett a kormány. Felsorolni is hosszú, kiknek is próbálnak kedvezni ezúttal Orbánék: a gyereket nevelőknek, a fegyveres testületek dolgozóinak, nem maradhattak ki a nyugdíjasok sem, kicsit kaptak a tanárok, a kulturális és szociális szférában dolgozók, a területi közigazgatásban dolgozó tisztviselők is, adtak a még nem lakástulajdonosoknak, vagy épp azon vidékieknek, akik szeretnék felújítani az otthonukat.

Adódik tehát a kérdés, hogy melyik szavazat vajon „mennyit ér” a Fidesznek? Mennyit ad egy gyerekesnek és egy gyereket nem nevelőnek a remélt szavazatért cserébe? Kik és hogyan nyerhetnek a legtöbbet, illetve mely társadalmi csoportokra önti a legkevesebb pénzt Orbán?

Most megmutatjuk, mennyi az annyi!

Legelső körben összegyűjtöttük a tavalyi februári fideszes évértékelő óta bejelentett intézkedéseket. Azért ez a kezdő dátum, mert Orbán Viktor gyakorlatilag ekkor közölte a hallgatósággal a választási osztogatásba beillő intézkedéscsomagot: egyebek mellett az adómentes CSED-et és GYED-et, a családi adókedvezmény megduplázását, a két és három gyereket nevelő anyák szja-mentességét is. Az intézkedések költségvetési hatásait a kormányzati nyilatkozatok segítségével összegeztük, ott pedig, ahol nem találtunk erre vonatkozóan információt, a Magyar Nemzeti Bank tavaly decemberi inflációs jelentésében feltüntetett adatok segítségével becsültünk. Ennek eredményeként jött ki az 1859 milliárd forint, mint az osztogatás teljes értéke.

Majd a kormányzati nyilatkozatok, kimutatások és hivatalos statisztikák alapján beazonosítottuk, hogy az egyes intézkedések potenciálisan hány embert érintenek. Az összeg és a létszám segítségével már könnyű volt kiszámolni, hogy például egy 40 év alatti kétgyerekes anya átlagosan mennyit nyer az szja-mentességen. Ahol pedig indokolt volt, ott az országos vagy az ágazati mediánbérrel számoltunk, a fizetést pedig 7 százalékkal emeltük 2025-ről 2026-ra. A várakozások szerint ugyanis idén 6-8 százalékkal nőhetnek a bérek, ezért vettünk egy középértéket. Az ágazati mediánra nem áll rendelkezésre adat, azokat az országos bruttó és medián aránya segítségével számoltuk. Innentől kezdve pedig már csak össze kellett rakni az egyes karaktereket.

A számításokba bevont intézkedések köre azonban nem teljes. Csak azokkal tudtunk számolni, amelyek jövedelemhez, munkához kötöttek. Az úgymond alanyi jogon járó intézkedéseket, mint például az Otthon Start, a vidéki lakásfelújítási program egy személyre jutó hatásait nem tudtuk felmérni, de az 1859 milliárd forintos osztogatásban benne van a költségvetési hatásuk.

Alapesetben egyhavi többletjövedelmet számoltunk, mivel azonban vannak egyszeri juttatások, mint a közszolgálati dolgozók otthontámogatása vagy a hathavi fegyverpénz, ez némileg torzíthatja az első havi többletjövedelmet. Ezért ilyen esetben a havi plusz összegét feltüntetjük az egyszeri támogatások nélkül is.

Ha minden érintettet figyelembe veszünk, akkor Orbánéknak egy szavazat átlagosan közel 440 ezer forintot ér. A skála azonban nagyon széles: a legnagyobb kedvezményezett milliós összeget nyer az intézkedések révén, míg a rangsor másik végén álló „peches Erzsike” alig pár tízezer forintot.

Forrás