Életének 76. évében elhunyt Kordos László paleontológus, geológus, egyetemi magántanár, a földtudomány akadémiai doktora, aki fontos felfedezésekkel járult hozzá az emberré válás korai szakaszának megértéséhez. A gyászhírt családja közölte.

Az 1950-ben született Kordos tudományos hírnevét a rudabányai ásatások alapozták meg. 1971-től részt vett a „Rudi”-ként ismert Rudapithecus hungaricus emberféle feltárását célzó ásatásokban, amiket 1978-tól ő irányított. Ezek az ásatások nemzetközi figyelmet keltettek és a leleteket látogatók ezrei tekintették meg. Szintén Kordoshoz kötődik egy „Gabi”-nak elnevezett, 1999-ben felfedezett ősmajom leírása is.

Kordos 1974-től 2012-ig dolgozott a Magyar Állami Földtani Intézetben, aminek 2007-2010 között igazgatója is volt. Pedagógusként paleontológusok több generációját oktatta: 1975-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem külső előadója és a doktori iskolájának megalapítója, 1976-tól pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékének előadója és konzulense volt. A szakember 1997-től a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának alkalmazott zoológus szakán paleozoológiai előadásokat tartott, 2010-től pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán tanított.

A paleontológushoz több mint 600 szakmai publikáció fűződik, amikben újonnan felfedezett ősmaradványok mellett foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomokkal, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával. Kordos mindig szívesen mesélt új tudományos felfedezésekről, és élete során több tucat könyvet írt, köztük a rudabányai ásatásokkal foglalkozó „Az első ötvenmillió év” című kiadványt. Emellett tagja volt a National Geographic Magyarország és a Természet Világa magazinok szerkesztőbizottságainak, és 2010-ben tudományos újságírók az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjjal tüntették ki.

Forrás