• Élőben ad interjút a Partizánnak Szabó Bence volt százados, aki egy február végén rögzített beszélgetésben a Direkt36-nak részletesen beszélt arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására kellett nyomozniuk a Tisza Párt informatikusai ellen, akikre rádolgozhatott a titkosszolgálat. A lap előző nap jelentette meg az ügyről szóló cikkét.
• A kormány szerint az egész kamu, ukrán kémeknek állítják be az informatikusokat, Szabó pedig szerintük tönkretett egy titkosszolgálati akciót. Pintér Sándor belügyminiszter eddig annyit mondott, kollégái árulónak tartják Szabót.
• A Direkt36 cikkének megjelenése után házkutatást tartottak Szabó Bence lakásán, illetve munkahelyén, az NNI-nél is, majd hivatali visszaélésse gyanúsították meg. Szabó nem tett vallomást, de korábban már beadta a leszerelési kérelmét. Ügyvédje csütörtökön arról beszélt, hogy védence nincs jó állapotban.
• Cikkünk folyamatosan frissül.

Szabó Bence a Partizánban arról beszélt, megterhelő volt az elmúlt 2,5 nap, fizikailag és lelkileg is. Soha életében nem ment még keresztül semmi ilyesmin. Itt nem csak az eljárásra gondol, hanem az ügy utóhatására is.

Nagyon sokan gratuláltak neki és támogatják. Az első 24 órában teljes hírzár volt nála, mert nem volt semmilyen eszköze. Letaglózó volt visszanézni a reakciókat. Rosszindulatú megkeresések nem érték – mondta Gulyás Márton kérdésére. A kormány reakciójára később térnek vissza.

Az eljárásában nem volt fejlemény. Úgy gondolja, most a lefoglalt eszközeiről mentik az adatokat. A hirtelen gyanúsítás őt is meglepte, és izzadtságszagúan hatott számára, és az ügyvédje számára is.

Tudta, hogy a cikk megjelenése után elkezdik feltárni az információ forrását, bele is állt volna, és úgy volt vele, ha retorzió éri, mindegy már, hogy kijön-e az arccal vállalt interjú.

6-kor meglátta, hogy kijött a cikk, felkészült a legrosszabb forgatókönyvre, pakolt váltás ruhát is, ha őrizetbe veszik, vagy bent tölti az éjszakát. Erre azért kevés esélyt adott, mert végigvették, hogy mivel vádolhatják első körben, és egyik sem volt olyan súlyos, hogy őrizetbe lehessen venni. Azért nem tudta kizárni, hogy az ő eljárásban is erőltetett intézkedés történik.

Szabó Bence azt mondta, az NNI-ben a munkaidő rendben lezajlott, de feszültség volt a levegőben, mert lehetett sejteni, hogy belső körből került ki az információ. A két közvetlen vezetőjét behívatták középvezetőhöz, ott töltöttek pár órát. A középvezető beültette a kollégákat a terembe, amikor még nem lehetett tudni, ki az információ forrása.

Ott is arról volt szó, hogy aki kiadta az információt, áruló, nincs rendőri lojalitás, az osztály munkája ellehetetlenül, ez egy arcvesztés az NNI részéről – ezt magyarázták. Szabó úgy érezte, ezzel inkább a nyulat akarták kiugrasztani a bokorból. Mindenkit megkérdeztek, mit gondol erről, volt, aki azt mondta, nem akarnak vizsgálatot, és aki ilyen tökös, vállalja névvel és arccal. Ő volt az egyetlen, aki azt mondta, örült, hogy kikerült. Ez megerősítette a gyanút vele szemben, bár nem mutogattak rá ujjal.

4-kor kapták az üzenetet, senki nem mehet sehova, bejön az igazgató és a helyettes. Az NVSZ igazgatója is megérkezett, ekkor hallgattak meg mindenkit.

Ekkor kezdődött az állomány „vegzálása”, hazugságvizsgáló bevetése is szóba került. Szabó nem akart ennek kitenni senkit, rögtön vállalta a következményeket. Felállt, és mondta, hogy ő volt, aki kiadta az információkat. A három vezető ezután meghallgatta őt. Jegyzőkönyvet nem vettek fel. Elmondta nekik röviden, hogy úgy érezte, sehova nem lehet fordulni ezzel a történettel, hogy foglalkozzanak az üggyel. Lehet, hogy erről hangfelvétel is készült, ezt nem tudja, nem jelentették be. Miután elmondta, hogy ő vette fel a kapcsolatot újságíróval, valószínűleg megírták a feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség felé. Jó ideig ültették, őrizték, míg megérkezik a nyomozó ügyészség. Ők végül este 8-kor érkeztek meg, majd közölték, hogy Szabónál kutatás lesz.

Furcsa volt neki, hogy a kutatási indoklást odaadták, amiben a hivatali visszaélés volt a gyanú, de nem indokolták, hogy hogy jutottak erre a következtetésre. Tájékoztatták a jogairól és kötelességeiről – vagyis gyanúsítottként kezelték lényegében. Nem számított arra, hogy egyből gyanúsítottként hallgatják meg – mondta Szabó. Abban bízott, hogy először elemzik az adatokat, ellenőrzik, hogy tényleg ő adta-e ki az ügyet, de nem ez történt, azonnal meggyanúsították.

Hajnal 3-ig tartott a kutatás, utána bevitték, majd hivatalosan is gyanúsítottként hallgatták ki. Felhívta az ügyvédjét, hogy oda kellene menni, majd hozzátette, hogy „mehet ki a videó” – vagyis a Direkt36-os. Máskor nem tudta volna átadni az információt, mert nem tudott volna később telefonálni, mert elvették az eszközeit.

Gulyás Márton további részleteket kérdez Szabó napjáról, amit még bent töltött a rendőrségen. Arra kérdez rá, hogy felmerült-e, milyen problémát vet fel az állomány működésére nézve a cikk. Szabó azt mondta, ilyen nem merült fel, mert ami a cikkben le volt írva, az eljárás régebb óta megy, nem volt idegen a történet, nyomasztotta hónapok óta az osztályt. Nem minden dolgozó dolgozott ezen, ők nem ismerték ezt ilyen részletesen. Volt egy bizonyos fokú döbbenet, akik nem ismerték az ügyet ilyen mélyen, hogy ez megtörtént. Arról korábban is beszéltek, hogy az ügy maga milyen súlyos.

Többször próbálták jelezni, hogy itt titkosszolgálati beavatkozás lehet, de mindig lepattantak – ismételte meg Szabó, amit már a korábbi interjúban is elmondott.

A cikk után az első reakció az volt, hogy mi lesz így az osztállyal. Szabó remélte, hogy azt a célt szolgálja ez, hogy egy tényleges nyomozás elindul, hogy kik a cikkben szereplő emberek (Henry és csapata). A többiek az osztályért aggódtak, sokan haragszanak rá a volt osztályán, nem feltétlen kedvelik jelenleg. Ő úgy tudja, hogy volt egy olyan lappangó hír ott, hogy akár az osztályt szét is robbanthatják. Erre volt már precedens, neki nem volt soha szándéka, hogy a talpig becsületes osztállyal ezt megtegye, ezt okozza nekik. Kikéri magának, hogy az első reakció, hogy őt elvitték, az az, hogy azt latolgassák, hogy kollektív büntetésként az osztályt hátrány érje. Ez abszurd – mondja Szabó. Tűzbe tenné a kezét az osztályért. „Ha megtudom hogy bármilyen módon megpróbálják a munkaviszonyt átrendezni az osztályon, akkor mindent megteszek azért, hogy fellépjek ez ellen. Ha kell, utcára megyek.”

Gulyás ezek után a rendőrszakmai múltjáról kérdezi Szabót. 2013-ban szerelt fel, a NAV bűnügyi igazgatóságához ment, költségvetési csalás után nyomozott 6 évig. Az utolsó másfél évben vezetőhelyettes volt. Politikaközeli, érzékeny ügyek is voltak ott, ahol dolgozott. Azért jött el onnan, mert olyan sok volt a politika, hogy nem tudta jó lelkiismerettel csinálni. Azért is ment az NNI gyermekvédelmi osztályára.

Gulyás kérdésére arról beszél, a NAV-nál is elhúzódott egy-egy ügy, ilyen hátráltatások voltak. Nem tudja, milyen oldalról, nem ő döntött, ő csak helyettesített, nem látott rá, hol dőlt el, hogy lassabban kell nyomozni. A hátráltatás inkább a döntéseknél érződött, de erről nem akart bővebben beszélni. Gulyás arra is rákérdez, hogy a NAV morális tartalma megváltozott-e. Nem vett észre jelentős változást, de miután eljött, hallott olyat, hogy jelentősen romlott a szürkeállománya a NAV-nak, tehetséges nyomozók jöttek el, mert nem bírták a nyomást, amit a sok munka okozott.

Szabó azt mondta, azért örült, hogy az NNI gyermekvédelmi osztályára ment, mert itt van a legkevesebb politika, és a legnemesebb terület. Ha letartóztat, elfog egy olyan embert, aki gyerek sérelmére követ el szexuális bűncselekményt, ez számára kézzelfogható eredmény. Sokkal többet jelentett neki, mint hogy a költségvetésnek visszaszerez pénzt. Utána arról beszélt, hogyan dolgozott az NNI-s osztály.

Kaleta Gábor ügyére is rákérdez Gulyás, de Szabó azt mondta, ebben az ügyben még azelőtt nyomoztak, hogy ő odakerült volna. Bár felháborító az alacsony büntetési tétel, de akkoriban a BTK tényleg ennyit rendelt. Később szigorították a BTK-t, szigorúbb büntetést szabtak ki a pedofilokra.

Szabó ráerősített, hogy nem mutatható ki politikai ráhatás, hogy Kaleta ennyit kapott. Bár felhördültek rajta, valid ítélet volt abban az ügyben.

Bő 30 perc után térnek rá a tiszás ügyre részletesen

Szabó arról is beszélt, hogy a tiszás ügyben érdemi fejlemény nem történt a február végén adott interjúhoz képest. Gulyás belekérdez a részletekbe, amik számára nem egyértelműk. Az első kérdés arról szólt, hogy Buddha a kutatáskor elmondta, hogy őt fenyegették, zsarolták, megverték. Szabó ezzel kapcsolatban arról kezd beszélni, hogy ő a nemzetközi kapcsolattartásért felelt az osztályon. Mikor volt a kutatás, Hágában volt egy munkamegbeszélésen. A kutatáson nem volt ott, a kollegáktól hallotta csak, hogy mi történt. Gulyás kérdése, megtudták-e, hogy Buddha ki verte meg, amire Szabó azt mondta, „egy személy kapcsán tudta elmondani, kicsoda, egyiküket sem ismerte.”

Buddha az őt ért más típusú fenyegetésekről nem igazán mondott mást. Egy kutatás nem arról szól, hogy elbeszélgessenek egész nap. Van tér az elbeszélésre, de nem kezdték el faggatni a kollegák, hogy mi és hogy történt.

Gulyás arra is rákérdez, hogy a lefoglalt eszközökön találtak-e bármi nyomot arra, hogy kémprogrammal támadhatták a Tiszát, mire Szabó azt mondta, hogy nem. (Magyar Péter csütörtökön beszélt arról, hogy a Candiru nevű kémprogrammal támadták őket, erre gyűjtöttek információkat.)

Utána arra kérdez rá, ki V.E., aki először nyomasztotta a 19 éves Gundalfot, hogy dolgozzon neki, és a Tisza ellen. Gulyás megkérdezi, Vogel Evelinről van-e szó.

Szabó azt mondja, V.E. egyenlő Henryvel, az ő elbeszélése alapján nem egy és ugyanaz a személy Vogel Evelinnel, sőt, degradálóan nyilatkozott róla, hogy ő egy másik csapat tagja, és hogy balul sült el, amit csináltak, amatőrökkel nem foglalkozik, és hogy a hangfelvétel volt az egyetlen eredmény. „Úgy beszél az Evelinről, mint egy teljesen másik csapat tagjáról. Viszont úgy is mesélte az a Henry nevű személy, hogy az ő csapatuk a legjobb, és ők rendelkeznek a legfejlettebb eszközökkel, legtehetségesebb kollégákkal.”

Közvetett úton kapta meg az információt egy vezetőtől, hogy Vogel Evelin havi 5 millió forintot kapott volna. Ez „elbeszélés szintjén” hangzott el, nem tudja, hogy ő is hallotta-e. „Ő kijelentette, ettől függetlenül én csak azt tudtam elmondani, amit hallottam én is.”

Gulyás behozta Magyar információját, aki szerint Vogel Kubatov Gábor személyi titkárával, Kindlovics Mátéval egyeztetett, de ezt Szabó nem is olvasta.

Gulyás arra is rákérdez, máskor is volt-e már, hogy nem helyezhették el a jelentést a rendőrségi rendszerben. Szabó azt mondta, hogy mikor ilyen érzékeny ügyről van szó, akkor word dokumentumban tájékoztatják a felső vezetést, de ő nem lát rá, hogy ki dönt arról, hogy ne legyen belőle rendőrségi irat. Egyszer-kétszer előfordult már, hogy azt kérték, ne tegyék be a rendszerbe a jelentést. Az érzékenység mindig abból adódott, hogy „a média érdeklődhet iránta.” Itt nem feltétlen politikusról lehet szó, bármilyen közszereplőről is – magyarázza Szabó.

Utána rátérnek arra, hogy a tiszás jelentésből kihúzattak mindent, ami a szolgálatokra utalt. Szabó arról beszélt, hogy volt egy véleményes része a jelentésnek, amiben leírta, hogy a beszervezés módja, az alkalmazott eszközök, Henry erőforrásai alapján a titkosszolgálatokra lehet következtetni. „Úgy látszik, törekedtek az objektivitásra, hogy inkább csak azt írjuk le, ami a képernyőfelvételeken szerepel, amit találtunk az eszközökön.”

Szabó úgy véli, hogy szóban továbbadhatták a jelentésnek azt a részét, hogy itt vannak titkosszolgálatra utaló jelek. Nem a közvetlen felettesektől kapott utasítást ezekre (nyilván a kihúzásokra), ez magasabb szintről jött, de ezt nem akarta megnevezni.

Elhangzott Rogán neve, de Szabó nem állna meg itt

Gulyás eztuán a speciális titkosszolgálati csoportra kérdez rá, ami Szabóék szerint közvetlen kézi irányítás alatt van valamelyik miniszternél vagy államtitkárnál. Úgy vezeti fel a témát, hogy elméleti szinten kik jöhetnek itt szóba. Szabó azt mondja, hogy „elméleti szinten az első, aki mindenkinek eszébe jut, Rogán Antal, aki alá vannak rendelve” a szolgálatok. „De én itt nem feltétlen állnék meg, és ennyit szeretnék mondani ezzel kapcsolatban.”

Gulyás még próbál visszakérdezni miniszteri nevek említése nélkül, mire Szabó azt mondja, voltak találgatások, de nem szeretne erről beszélni, hiszen találgatások lévén nem akar olyan tényállítást közölni, aminek nincs szilárd alapja.

Amikor Gulyás azt kérdezi, államtitkári szinten van-e valaki, aki érintett lehet, Szabó azt mondja, igen, ő tud gondolni valakire. Megerősíti, hogy van egy nagyon erős gyanúja ezzel kapcsolatban. Arról már nem szeretett volna beszélni, hogy ez az államtitkár a Rogán-minisztériumon belül vagy kívül van.

Visszatérnek Henryre, és Szabó a következő kérdésre arról beszél, nem merült fel, hogy mely médiumokat emlegethette Henry, mint amivel kapcsolatban vannak, de Szabó felhívta a figyelmet, hogy ezt Henry közölte Gundalffal a beszélgetés során.

Forrás