Arra számít, hogy a vasárnap este a Partizánnak adott interjúja miatt kirúgják majd a Gazdasági Versenyhivatalból, de Berezvai Zombornak, a GVH vezető közgazdászának elege lett abból, ahogy az elmúlt egy évben akadályozta a munkájukat a politikai nyomás.

Berezvai 7 éve kezdett el dolgozni a GVH-nál, hat éve a hivatal Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője. Szerinte az ő munkájuknak alapvetően arról kellene szólnia, hogy a tiszta versenyért küzdenek a magyar fogyasztók érdekében azért, hogy a vállalatok ne tudjanak összejátszani, olyan árazási vagy egyéb gyakorlatokat megvalósítani, amik megkárosítják a fogyasztókat.

Ehhez képest arról mesélt, hogy

• előfordult felső utasításra leállított vizsgálat, ami Berezvai szerint egy NER-es oligarchát érintett. Az elemzés azért indult, mert a repülőtéren a földi kiszolgálás háromszereplős piaca kétszereplősre szűkült. A NER egyik jól ismert üzletembere, lényegében az udvari takarítója, Kis-Szölgyémi Ferenc cége, az AS Budapest a Menzies Aviation nevű céggel egyesült tavaly ősszel. Berezvai – szerint ez kockázatos, mert még szűkebb lesz a piac. A megkezdett elemzés alapján problémásnak tűnt a fúzió, de kaptak egy emailt a fúziós iroda vezetőjétől, hogy felsővezetői utasításra állítsák le a vizsgálatot. Hiába próbált erre magyarázatot kérni, nem kapott, pár nap múlva pedig a hivatal jóváhagyta a fúziót. (Kis-Szölgyémi korábban valóban súlyos veszteségeket szenvedett el a reptéren. Top 4-es tenderbajnok egyébként, de Magyar Péter jelezte már, hogy rajta van a listáján.)
• A hivatal kommunikációs vezetője elkezdte átírni a jelentésüket, belefogalmazva azt, hogy az árréscsökkentés jó dolog. Elég egyértelművé tette, hogy azt nem is szabad kritizálnunk.
• A kormányzat által ellenségesnek tekintett cégek jogos elmarasztalása, amikre ugyanakkor túlzónak tűnő bírságokat állapítottak meg. ilyen volt a Nitrogénművekre kirótt rekordbüntetés is vagy a Lidl 186 milliós bírsága nem eléggé teljeskiörlésű kifili miatt.
• Amíg a kormányt nem szabad kritizálni, ellenzéki szereplőkkel szemben felemelték a szavukat, mint a főváros megdorgálása, hogy a liberalizáció helyett megemelték a taxistarifákat. Ez ebben az esetben nem volt alaptalan, de a kormánnyal szemben ezt nem merné megtenni a GVH.
• Vannak olyan vizsgálatok, amikről eleve tudják, hogy idő- és energiapocsékolás azok megindítása, mégis el kell kezdeniük, és nem is lesz eredményük. Van, hogy névtelen bejelentés alapján dolgozik 2-3 ember hónapokig fulltime-ban valamin, miközben kicsi a hivatal, más, valódi ügytől vonnak el emiatt erőforrásokat.

Mint mondta, a munkájukban korábbi is voltak viták, leginkább szakmaiak, de voltak ezekben valamennyire politikai aspektusok is. Az elmúlt egy évben ugyanakkor ezek a viták nagyon eltolódtak a politikai irányba. „Amíg korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy mondjuk egy ágazati jelentésben mi fog szerepelni, addig mostanában erre egyre kisebb az esély, és egyre nagyobb az a kontroll, hogy nehogy valami olyasmi mondjunk, ami bármilyen szempontból is politikailag káros a kormánynak vagy nehogy kritizáljunk egyes kormányzati intézkedéseket”.

Berezvai szerint független intézményként az lenne a feladatuk, hogy a kormánydöntéseknél felhívják a figyelmet a káros hatásokra. Ha a GVH-n van politikai nyomás, akkor más független intézményen is lehet, rengeteg szakmai döntést írnak felül politikai alapon.

A közgazdász kutatóként publikált egy tanulmányt arról, hogy a benzinárstop rövid távon ugyan kedvező volt a fogyasztókra nézve, hosszabb távon ugyanakkor már nem, mert annak eltörlése után magasabb lett az ár, mint az árstop bevezetése nélkül lett volna. A LinkedInen megosztotta ezt a meglátását, a GVH-nál erre gyorsan azt kérték, hogy törölje a profiljából, hogy a GVH-nál dolgozik, nehogy a hivatalhoz kössék a tanulmányt.

Szerinte annak, hogy a NER-es kötődés miatt számos ügyben nem járhatnak el, nem dolgozhat szabadon a hivatal, rövid és középtávon is súlyos hatása van. A kartell és a káros piaci magatartás növeli az árakat, csökkenti a minőséget és az árukínálatot. Középtávon pedig az egész magyar gazdaság látja a kárát, a verseny ugyanis a termelékenység javításával járna. Annak hiánya miatt szenved a gazdaság, a gazdasági stagnálásának is ez az oka.

A közgazdász úgy látja, hogy a hivatalnál elhivatott és jó szakmai gárda van, a felsővezetés ugyanakkor érzi, hogy az állásukat veszíthetik el, ha ellenállnak a politikai nyomásnak. A GVH elnökével egyébként a jelek szerint elégedett lehet az állampárt, Rigó Csaba Balázs mandátumát ugyanis most hosszabbították meg újabb hat évvel.

Rigó Csaba Balázst 2020-ban neveztek ki a hivatal élére. Önéletrajza szerint 2011 és 2015 között a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjaként is dolgozott, 2002 és 2010 közt pedig fideszes önkormányzati képviselő volt Zalaegerszegen. Országos hírnévre akkor tett szert, amikor még korábban, a Közbeszerzési Hatóság elnökeként 2018 őszén kijelentette, hogy az általa vezetett hivatalnak nincs dolga az Elios Zrt. ügyeiről szóló OLAF-jelentéssel, nem sokkal később pedig sikeresnek nevezte a korrupció elleni fellépést Magyarországon.

A GVH reagált az interjúra. Mint írják, Berezvai Zombor „megtámadta a saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít. A GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”.

Szerintük a GVH irodavezetője „egy hivatalban napi szinten előforduló, az egyes szakmai területek közötti szakmai vitákat vitte ki a nyilvánosság elé, amivel a közvetlen kollégái, vezető munkatársai szakmai tisztességét is megtámadta. Hangsúlyozzuk, hogy interjúban elhangzott konkrét ügyekben a GVH kommunikációs vezetője és a GVH fúziós irodájának vezetője is szakmailag indokolt módon, bármiféle külső befolyásolástól mentesen járt el. Az ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt”.

• A kommunikációs vezető feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése. A konkrét ügyben a javasolt módosításokkal Berezvai Zombor is egyetértett. (erről elektronikus levelezés áll rendelkezésre);
• Az interjúban említett fúzióval kapcsolatban Berezvai Zombor azt elfelejtette megemlíteni, hogy egy fúzió esetében nagy jelentősége van a gyorsaságnak, és a GVH vezető közgazdásza 6 hónap alatt nem tudta lezárni egy pusztán 3 szereplős piac elemzését, ezért a GVH kifutott volna a vonatkozó határidőből. Az érintett fúzió egyébként nem volt érdemi hatással a piaci folyamatokra, mert a 3 piaci szereplőből 1 ugyanis nem gyakorolt érdemi versenynyomást, így valójában Budapesten 2 földi kiszolgáló működött.

A GVH hangsúlyozza, hogy „a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A GVH független a pártpolitikától a szakmai tevékenységét önállóan és függetlenül, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával végzi. A GVH irodavezetőjével készült interjú összességében azt erősítette meg, hogy GVH szakmai alapon és befolyásmentesen működik”.

Végezetül a GVH leszögezi, hogy:

• Berezvai Zombor nyilatkozatával folyamatban lévő eljárásokat veszélyeztetett (konkrétan Lild-ügyben a folyamatban lévő bírósági eljárást);
• a GVH döntéseit a bíróságok vizsgálják felül, ott kell kiállniuk a törvényesség próbáját, nem politikai nyilatkozatok szintjén;
• a GVH Versenytanácsa által kiszabott bírságok bírósági felülvizsgálat alá esnek, azok megítélése jogi és nem politikai kérdés;
• a magyarországi versenyfelügyeletet egyszerre látja el a brüsszeli Európai Bizottság és a magyar GVH: az EU-nak közvetlenül van lehetősége bármely versenyellenes magyarországi gyakorlatot eljárás alá vonni és vétójogot gyakorol a GVH Versenytanácsának döntései felett, azok kiadása előtt; mindezek alapján a politikai nyomásgyakorlás nem más csupán választási hangulatkeltés.

Forrás