
Már februárra is borzasztó állapotba hozták Orbánék a költségvetést, ezen pedig semmit sem segített a március, sőt: mostanra a kormány szinte minden mozdítható fillért kiszórt az államkasszából. A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban „a költségvetés stabil” és „Magyarország pénzügyei rendezettek”. Legalábbis ezzel a felütéssel jelentették meg az államháztartás márciusi folyamatairól szóló gyorsjelentésüket, miközben rögzítették: „a magyar családokat és vállalkozásokat támogató programok finanszírozása biztosított”.
A helyzet azonban távolról nézve sem annyira rózsás, mint ahogy Nagy Mártonék próbálják azt beállítani. Csak márciusban ugyanis 1313,6 milliárd forintos lyukat ütöttek az államkasszán, amivel együtt az első három hónapban összesen 3420,4 milliárdos hiányt halmoztak fel. (Érdekesség: tavaly november végéig nem jött össze ekkora deficit.) Mondanom sem kell, mindkét összeg rekordnak számít, az eredeti, költségvetési törvényben rögzített éves hiánycélnak pedig 81 százalékát teszi ki.
Orbánék egyébként nagyon látványosan elengedték az idei költségvetést, ez nagyon jól játszik, ha az idei első negyedév lefutását összevetjük az elmúlt két év azonos időszaki folyamataival.
És ennél többet nagyon nehéz elmondani az idei költségvetésről, hiszen tavaly 50 nappal az év vége előtt Nagy Mártonék teljesen átírták a legfőbb számokat (GDP, hiány), viszont az új, 5445 milliárdos hiánycélt hivatalosan nem vezették át a költségvetési törvényen, így nem lehet tudni, hogy melyik összeg tekinthető érvényesnek.
Ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a kormány az úgynevezett EDP-jelentésében – amit évente kétszer, tavasszal és ősszel kell elküldenie az EU-nak – egy harmadik hiánycélt rögzített, 4745 milliárd forintot. Viszont, ha ehhez mérjük a jelenlegi állapotot, akkor sem sokkal jobb a helyzet, hiszen az éves cél 72 százalékát hozták össze Orbánék három hónap leforgása alatt.
Azt, hogy miből jött össze a márciusi 1313 milliárdos deficit, majd csak két hét múlva, a részletes jelentésből ismerhetjük meg. Az NGM azonban pár, a kampány szempontból is kulcsfontosságú tételt elárult. Ezek szerint többletkiadásként jelentek meg tavalyhoz képest
- a Vidéki Otthonfelújítási Program és az Otthon Start Program keretében igénybe vett támogatások miatti kifizetések, utóbbi kamattámogatása most márciusban jelent meg először költségvetési kiadásként.
- jóval magasabb összegben teljesültek az állami beruházási fejezetek kiadásai is, elsősorban a közútfejlesztési beruházások révén;
- ezen felül márciusban nagyobb összegben utaltak ki uniós kiadásokat is; ezek túlnyomó részét, mintegy 150 milliárd forintot a gazdáknak nyújtott agrártámogatások tették ki.









