A tavasz egyik legszebb csillagászati estéje jöhet a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint: a Lyridák meteorraj maximuma éppen a Föld napjára, április 22-re esik. Ezen a napon azonban nemcsak hullócsillagokat figyelhetünk meg, hanem egy izgalmas, szabad szemmel is látható négyes együttállást is: a holdsarló, a Jupiter és az Ikrek csillagkép két csillaga egy álló téglalapot formáz az esti égen.

A Lyridák az év első, jól megfigyelhető meteorraja, amely április 14-től a hónap végéig aktív, maximumát az előrejelzések szerint április 22-én este, 21:40 körül éri el. Ilyenkor óránként akár 18 gyors és fényes hullócsillagot is produkál a raj, Magyarország fölött a még alacsonyan járó radiáns miatt óránként 8-10 hullócsillag érkezhet. Az éjszaka folyamán a radiáns emelkedik, másnap hajnalra pedig egész magasan a fejünk fölött lesz, így érdemes az éjszaka során tovább folytatni a hullócsillag lest, hisz egyre több Lyrida látszhat majd az égen. A raj időnként meglepetéseket is tartogat: előfordulhatnak kitörések is, ilyenkor akár 90 meteor is felvillanhat óránként, sőt fényes tűzgömbök is megjelenhetnek.

A hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre – sőt, a legjobb, ha szabad szemmel, minél nagyobb égterületet belátva figyeljük az eget. A legtöbb meteor nem közvetlenül a radiáns irányából érkezik, ezért érdemes attól távolabb eső keleti-délkeleti égterületet kémlelni.

A meteorraj szülőobjektuma a C/1861 G1 (Thatcher) üstökös, amely mintegy 415 évente kerüli meg a Napot. Amikor a Föld áthalad az üstökös által hátrahagyott porszemcsék felhőjén, ezek a részecskék nagy, mintegy 49 km/másodperces sebességgel lépnek be a légkörbe, és látványos fényjelenséget hoznak létre. A meteorrajt ősi, kínai feljegyzések már időszámításunk előtt 687-ben is említik, amikor a krónikások úgy írták le, hogy „a csillagok úgy hullottak, mint az eső”.

Az este azonban nemcsak a hullócsillagokról szól, április 22-én 21 óra után látványos együttállás lesz megfigyelhető. Az Ikrek csillagképben tartózkodó Jupiter és a kb. 35 százalékos megvilágítottságú Hold egymáshoz közel látszik majd, fölöttük pedig a csillagkép két legfényesebb csillaga, a Pollux és a Castor ragyog. A négy égitest együtt egy feltűnő, álló téglalap alakot rajzol ki az égen.

A jelenséget a nyugati égbolton, már kora estétől érdemes keresni, de 21 óra után a leglátványosabb, amikor a Hold még magasan jár. Az együttállás szabad szemmel a legszebb, de egy kisebb binokulárral,azaz kétszemes távcsővel akár a Hold és a Jupiter egy látómezőbe is kerülhet.

A Föld napjára és az égi eseményekre a Svábhegyi Csillagvizsgáló is különleges programmal készül, részletek itt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás