
Az évszázad végéig 50 százalékkal is lelassulhat az Atlanti-óceán fő áramlási rendszere, ami jelentős hatást gyakorol majd Európa és a Föld éghajlatára – írta meg szerdán a Guardian.
Valentin Portmann, a Bordeaux-i Egyetem Inria Kutatóközpontjának adattudósa és kollégái óceáni megfigyelések alapján jelezték előre, hogy miként változik majd meg a globális felmelegedéssel a következő évtizedekben az Atlanti-óceán meridionális áramlási cirkulációjának (AMOC) erőssége.
Az AMOC a Föld óceáni szállítószalagjának részeként az Atlanti-óceánban meleg, felszíni vizeket szállít északra, és hideg, mélységi vizeket délre – aminek eredményeként enyhébbé teszi Nyugat- és Észak-Európa éghajlatát.

„Arra jutottunk, hogy az AMOC ahhoz képest, amit a klímamodellek átlagából várnánk, nagyobb mértékben gyengül majd. Ez azt jelenti, hogy az AMOC közelebb van az átbillenési pontjához” – nyilatkozta Portmann.
Nem fog teljesen összeomlani, de épp elég baj a meggyengülése
A kutatók által használt adatok az Atlanti-óceán északi részébe telepített RAPID mérőrendszerből, valamint műholdas tengerfelszíni hőmérséklet (SST) és tengerfelszíni sótartalom (SSS) mérésekből származnak.
A Science Advances folyóiratban publikált eredményeik szerint az AMOC 2100-ig 51 százalékkal gyengülhet meg. Ez a jelenlegi klímapolitikai vállalásokkal elérhető SSP2-4.5 kibocsátási forgatókönyv esetén jön ki, ami az évszázad végéig nagyjából 2,7 Celsius-fokos felmelegedéssel számol.
A Qubitnek korábban Jonathan Baker, a brit Meteorológiai Hivatal éghajlatkutatója azt nyilatkozta, hogy az AMOC jelentős meggyengülésével megváltozhatnak a globális csapadékmintázatok, csökkenhet az óceán széntárolási képessége és felborulhatnak a tengeri ökoszisztémák.
Baker és kollégáinak tavalyi kutatása arra utalt, hogy a Déli-óceán folyamatai miatt nem várható az AMOC teljes összeomlása és leállása, meggyengülése azonban minden forgatókönyv szerint borítékolható.








