A külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók körében bizonyosan saját átlaga alatti a Fidesz támogatottsága

– jelentette ki a 24.hu érdeklődésére László Róbert, a Political Capital választási szakértője, akit a szavazatszámlálás véghajrájában arról kérdeztünk, hogy az országhatáron túlról beérkezett, még bontatlan szavazatok mennyiben befolyásolhatják a végeredményt.

Ahogy arról a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hírt adott, a világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra. Miután ezekkel kapcsolatban mindent rendben találtak – azzal az Edinburgh-ból érkezett urnával kapcsolatban is, amelyet külön megvizsgáltak, mert egy választó nyomkövetőt helyezhetett el benne – megkezdődött a szavazatok szétválogatása.

Hogyan jut el a külföldi szavazat a többihez?

A választási törvény rendelkezései szerint a külképviseleten leadott szavazatok (azon honfitársaink voksai, akik nem itthon élnek, de van magyarországi lakcímük) egy külön irányított, kalandos útvonalat járnak be, mielőtt a többi szavazattal egy urnába kerülnek.

A külképviseleti szavazatokat a választópolgárok a kijelölt külképviseleteken található választási irodákban helyezik borítékba, melyeket a külképviseleti választási bizottságnak egy zárt urnában kell tárolnia. Ezek az urnák nem nyithatók fel külföldön, az országgyűlési választást követően biztonsági szállítással, diplomáciai futárúton juttatják el őket Magyarországra, az NVI részére csütörtök éjfélig.

Itt az urnák felnyitása után választókerületenként szortírozzák a borítékokat, amire azért van szükség, mert a külképviseleteken szavazók egyéni jelöltekre is voksolnak. Végül az átjelentkezők szavazataival együtt eljuttatják a szavazólapokat a megfelelő választókerületekbe, ahol pedig átadják a csomagot a kijelölt szavazatszámláló bizottságnak.

Mind a 106 egyéni választókerületben egy-egy szavazatszámláló bizottság dolgozik azokban a kijelölt szavazókörökben, ahová a belföldi átjelentkezéssel, illetve a külképviseleti szavazáson leadott voksok megérkeznek. Nekik innentől kezdve annyi a dolguk, hogy felbontsák a szavazás éjszakáján lezárt urnákat, a tartalmukat összekeverjék az utazó szavazatokkal, és egy utolsó számolás után megállapíthatják előbb az adott szavazókör, majd a teljes választókerület végleges eredményét.

Mivel a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók körében bizonyosan a saját átlaga alatti a Fidesz támogatottsága, így abban a 2–3 egyéni kerületben, ahol jelenleg a Fidesz jelöltje vezet minimális különbséggel, arra számíthatunk, hogy végül a Tisza jelöltje fog győzni

– mondta el ezzel kapcsolatban László Róbert, aki szerint jó esély van arra, hogy forduljon az eredmény

• Tolna 3-asban – itt jelenleg a kormánypárti Süli János vezet 0,33 százalékponttal a tiszás Cseh Tamás előtt, a különbség kettejük között jelenleg 138 szavazat,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 6-osban – ahol az igazságszolgáltatás elől menekülő Simon Miklós előnye per pillanat 0,36 százalékpont, illetve 174 szavazat Barna Szabó Tímea előtt,
• de a szakértő arra is lát esélyt, hogy Tolna 2-esben is fordítson a tiszás jelölt – igaz, a dombóvári körzetben a Fidesz által delegált Csibi Krisztina előnye „jelentősebb”: 1,03 százalékponttal vezet a tiszás Szijjártó Gábor előtt, ami szavazatban kifejezve 422 voksot jelent.

Országos eredmények
Budapesti eredmények
Listás eredmények
Parlamenti patkó

„Azt, hogy mindez hogyan hat majd a töredékszavazat-számításra, nem lehet előre jelezni, de lehetséges – ha nem is valószínű –, hogy egy listás mandátum visszapattan a Fideszhez. Ami biztos: a tényleges erőviszonyokon, tehát a kétharmadon ez nem változtat, annyi a kérdés, hogy végül a 136–141-es intervallumban hol áll meg a Tisza mandátumszáma” – vázolta a legvalószínűbb forgatókönyvet a szakértő.

Külhoni levélszavazatok: halottnak a csók

Az országhatáron túlról érkező voksok másik nagy halmaza a határon túli magyaroké. Ebben a műfajban – amióta csak létezik ez az intézmény – a Fidesz volt nyeregben, és az idei választás előtt is voltak olyan hangok, amelyek úgy vélték, a kormány- és a rendszerváltást is veszélybe sodorhatják ezek a voksok. Dobrev Klára és a DK például ezt tette az egyik fő kampánytémájává, azt állítva, hogy akár négy mandátum sorsát is befolyásolhatja a külhoniak szavazása a Fidesz javára.

László Róbert már korábban elmondta ezzel kapcsolatban lapunknak, hogy képtelenségnek tartja ezt az érvelést, és hangot adott annak a véleményének is, hogy a híradásokkal ellentétben alig nőtt a külhonból szavazni kívánók száma 2022-höz képest. Most a legfrissebb kalkulációit is megosztotta elsőként lapunkkal ez ügyben:

Nem lett jelentősen több a levélszavazat, bár sokan tartottak ettől. A regisztráltak száma 10 százalékkal sem volt magasabb az idén, mint négy éve, a beérkezett levélcsomagoké pedig kicsivel több mint 10 százalékkal lett több

– osztotta meg, hozzátéve: már nem várható, hogy újabb levélcsomagok sokasága érkezzen be, mostanra nagyjából az összes, külképviseleten leadott csomagnak be kellett már érkeznie, így a meglévő adatok nem fognak érdemben változni.

„Ami változott, hogy az érvénytelen levélcsomagok aránya jelentősen lecsökkent, mintegy 15 százalékról 5 százalékra. Ez jó hír is lehetne, de félő, hogy ez annak a következménye, hogy Erdélyben és a Vajdaságban féllegális hálózatok gyűjtötték be a levélszavazatokat, sok helyen gyűjtőpontokat, konténereket felállítva, ahol segítettek az azonosító nyilatkozatok helyes kitöltésében. Sosem fogjuk megtudni, hány esetben segítettek a szavazólap kitöltésében is” – vázolta a Political Capital szakértője a helyzetet, ami megerősíti azt a korábban többször hangoztatott álláspontját, miszerint a magyar választási rendszer egyik, ha nem a legproblémásabb pontja a határon túli magyarok szavazásának szervezése, ami választásról választásra rengeteg visszaélésre ad okot és feltételezést.

Mindez azonban most az előzetes félelmek ellenére sem lesz veszéllyel László Róbert szerint a végeredményre, azaz sem a kormányváltás, sem a kétharmad tényén nem változtat az, hogy várhatóan ezúttal is a Fidesz kapja ezen voksok elsöprő többségét. (A jelenlegi állás szerint a Fidesz-KDNP 84,16, a Tisza 13,73 százalékon áll a levélszavazatok között.)

Arra, hogy hány mandátumot eredményeztek a Fidesznek a külhoni szavazatok, a szombati számlálás után fogok tudni válaszolni, és mint mindig, most is ki fogom ezt számolni. Egyébként vagy 1 lesz, vagy 2

– ígért ezzel kapcsolatosan későbbre tájékoztatást a szakértő.

The post Miért nincs még végeredmény? – mutatjuk, hogyan és hány mandátum sorsát befolyásolhatja még a szombatig tartó voksszámlálás first appeared on 24.hu.

Forrás