A rendszerváltás óta még nem szavaztak ennyien egyetlen pártra annyian, mint most a Tiszára, ez pedig rekordmandátumot is hozott.

A parlamenti helyek eloszlása még most hétvégén is módosult. A külképviseleteken leadott és az átjelentkezettek szavazatai miatt három egyéni mandátum győztese is megváltozott: Pakson, Dombóváron és a Nyírbátorban is fordított a tiszás jelölt, míg a korábbi fideszes erősemberek közül bukott a nyírségi Simon Miklós, a paksi bővítésért korábban miniszterként is felelő Süli János, valamint a tavalyi időközin (amin nem indult a Tisza) még simán nyerő Csibi Krisztina is vesztett ezúttal.

Ráadásul a Tisza nyert még egy mandátumot is, csakhogy nem egyéniben, hanem listán, a töredékszavazatokból jövő kompenzációnak köszönhetően.

Ez azt jelenti, hogy a Tiszának 141 képviselői helye lesz, míg a Fidesz-KDNP-nek mindössze 52, a Mi Hazánknak pedig hat.

Egyetlen ciklus alatt fordult narancssárgából a 2022-ben még nem is létezett kékbe az ország.

Négy éve a 106 egyéni mandátumból 87-et vitt a Fidesz. Akkor a mindössze 19 megszerzett ellenzéki mandátumból 17 volt budapesti, egy szegedi és egy pécsi választókerületben tudták még legyőzni a Fideszt.

A földcsuszamlást mutatja, hogy a Fidesz egyéni mandátumos sikerrátája (győzelmek az egyéni választókerületekben) 2022-ben még 82 százalékos volt. Most 10 százalék alatti. Vagyis 10 fideszes indulóból 9 elbukott.

A teljes fővárosi fejreállás mellett (2022-ben Dunai Mónika, igaz egyedüliként, de még tudott nyeri egy választókerületet Budapesten) a megyék többségét kompletten bukta el a Fidesz: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Veszprém, Zala maradt fideszes jelölt nélkül. Mindössze 1-1 helyet szereztek meg Borsodban, Fejérben, Győr-Mosonban, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Nógrádban. És 2-2-t Szabolcsban és Vasban.

A győztes fideszesek is nagyon szoros különbséggel tudtak mandátumot szerezni.

Az öt legszorosabb körzet:

A mandátumot szerzett fideszesek százalékos eredménye is brutális bezuhant a négy évvel ezelőttihez képestt. Egyetlen egy, Tilki Attila (vásárosnaményi központ választókerület) tudta megszerezni a szavazók több mint felének a támogatását. Így is csak éppenhogy ment 50 százalék fölé, miközben 2022-ben 68,71 százalékot szerzett.

Gyopáros Alpár négy éve rekordnak számító 71,22 százalékos eredményt ért el. Róla mondta azt Németh Balázs januárban a Fidesz jelöltállító kongresszusán, hogy csak az a kérdés, 60 vagy 70 százalék fölött lesz-e. A kérdés ehelyett az lett, hogy egyáltalán meg tudja-e őrizni a mandátumát. Nem múlt sokon, 47,42 százalékra apadt a támogatottsága, és csak nagyon szorosan, mindössze 642 szavazattal nyert.

Balla Mihály szoros, 211-es szavazatkülönbséges győzelménél akár számíthatott, hogy volt DK-s és jobbikos jelölt is, előbbi 452, utóbbi 172 szavazatot kapott.

Ugyanez igaz Ágh Péterre is. Itt 248 szavazat volt mindössze a különbség. Az itt induló „független” Magyar Péter itt 909 szavazatot kapott, a DK-s Deák Gáboer 440-et. Mint megírtuk, a Sárvár környékén a semmiből felbukkant, a kampányban végig rejtőzködő másik Magyar Péter nem is a sárvári körzetben lakik, Ausztriában dolgozik, és hithű fideszes.

A pártelnök Magyar Péter a szoros eredményt megismerve a választás megismétlését követeli a sárvári körzetben. Szerinte a történtek azt jelentik, hogy Ágh Péter orosz módszerrel, nyilvánvaló csalással nyert – akit a Tisza elnöke ezért felszólított, hogy ne vegye fel a mandátumát. A pártelnök Magyar közölte azt is, hogy a sárvári választókerületben több jelölt, így a kamu Magyar Péter aláírásgyűjtése kapcsán jelenleg is rendőrségi nyomozás zajlik. A rendőrség a tájékoztatása szerint már büntetőeljárást is indított a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt.

Forrás