Donald Trump amerikai elnök április 18-án aláírta azt az elnöki rendeletet, amely arra utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy gyorsítsák fel a pszichedelikus terápiák kutatását, felülvizsgálatát és esetleges jóváhagyását súlyos depresszió, poszttraumás stressz szindróma (PTSD), függőségek és traumás agysérülés (TBI) kezelésére. Az elnök Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter, Joe Rogan podcaster, W. Bryan Hubbard ügyvéd, valamint veterán katonák társaságában az ország mentális egészségügyi válságára adott közvetlen válaszként jellemezte a lépést. Mint elmondta:

„A mai rendelet biztosítja, hogy azok, akik súlyos tünetektől szenvednek, végre esélyt kaphassanak arra, hogy visszaszerezzék életüket, és boldogabb életet éljenek. Ha ezek [a szerek] úgy beválnak, mint ahogy az emberek mondják, óriási hatással lesznek az országunkra és más országokra is.”

A rendelet értelmében az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivatalnak (FDA) prioritást kell biztosítania azon pszichedelikus szerek kutatásának és engedélyezésének, amelyek áttörő terápiás minősítést kaptak (vagy kapnak a közeljövőben), így hónapokról vagy évekről akár néhány hétre csökkenhet a vizsgálatuk ideje. Emellett legalább 50 millió dollárt különítenek el az egészségügyi minisztérium kutatási programján keresztül az államokkal kötött partnerségek támogatására a pszichedelikus projektekben, és szorosabbra fűzik a kapcsolatot az egészségügyi és a veteránügyi minisztériumok között, hogy együttműködjenek klinikai vizsgálatokban és az adatok megosztásában. Amennyiben bármelyik pszichedelikumot jóváhagyja a hatóság, az igazságügyi minisztériumnak a rendelet értelmében sürgősen felül kell vizsgálnia az adott szer besorolását, míg a Right to Try törvény értelmében az arra jogosult (legfőképpen halálos betegségben szenvedő) betegek már az engedélyezés előtt álló, kísérleti pszichedelikus szerekhez is hozzáférhetnek.

Mindezek a legismertebb terápiás célú pszichedelikumokra, így a varázsgombák hatóanyagára, a pszilocibinre, illetve az LSD-re is vonatkoznak, de a rendeletben mégis csak egy kevésbé elterjedt anyag szerepel név szerint: az ibogain.

Az ibogain a Közép-Afrikában őshonos iboga cserje gyökeréből származik, és hagyományosan vallási szertartásokban volt szerepe, de az utóbbi évek kutatásai révén már opioidfüggőség kezelésére és detoxikálásra is használják, például Mexikóban vagy Kanadában. Az Egyesült Államokban jelenleg Schedule I-es listán szerepel, vagyis nincs elfogadott orvosi felhasználása és magas a visszaélési kockázata, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a belföldi kutatását. A szer támogatói szerint egyetlen, 24–48 órán át tartó intenzív terápia során képes megszakítani a függőségi ciklusokat és újraindítani az idegi pályákat. A kockázatok azonban valósak: a szívritmuszavar és hányás típusú mellékhatásokon túl legalább 30 halálesetet rögzítettek már az orvosi szakirodalomban – ezek többségét valamilyen meglévő alapbetegség vagy több szer együttes használata okozta.

Egyes kutatások szerint tényleg egyfajta csodaszerről van szó, csak megfelelően kell használni. A Stanford Egyetem kutatói 2024-ben a Nature Medicine folyóiratban publikálták annak a vizsgálatnak az eredményét, amely során 30 amerikai különleges műveleti veteránt követtek, akik a harctéren traumás agysérülést szenvedtek. A veteránok Mexikóba utaztak egy úgynevezett magnézium–ibogain-terápiára (a magnézium ellensúlyozza az ibogain szívre gyakorolt terhelését), majd a kezelés utáni egy hónapban a résztvevők PTSD-tünetei 88, depressziós tünetei 87, szorongásos tünetei pedig 81 százalékkal csökkentek. Átlagos rokkantsági besorolásuk 30,2-ről (enyhe-közepes) 5,1-re (nem rokkant) esett vissza, de koncentrációban, memóriában és impulzuskontrollban is jelentős javulást értek el. Súlyos mellékhatás nem fordult elő, valószínűleg az alapos orvosi felügyeletnek és a szívet védő magnéziumnak köszönhetően. A kutatást vezető Nolan Williams vezető életmentőnek nevezte az eredményeket, de hangsúlyozta, hogy placebókontrollos vizsgálatokra még szükség van.

Hogy miért épp az ibogain került a rendelet középpontjába, az leginkább azzal függ össze, hogy kik álltak Trump mögött az aláíráskor. A jogszabályalkotásig vezető út ugyanis egy április 1-én közzétett podcastadással kezdődött: a Joe Rogan Experience vendégei W. Bryan Hubbard, az Americans for Ibogaine nonprofit szervezet vezetője és korábbi Kentucky állambeli opioidválság-kezelési főnök, valamint Rick Perry egykori texasi kormányzó voltak. A több mint kétórás beszélgetés során Hubbard részletesen bemutatta az ibogain életmentő hatásait, amit veteránoknál és súlyos függők esetében tapasztaltak, és a személyes történeteket kutatási adatokkal és állami statisztikákkal támasztotta alá. Rogan, aki évek óta rendszeresen foglalkozik a pszichedelikus szerekkel, a műsor után szöveges üzenetet küldött Donald Trumpnak, amelyben összefoglalta a legfontosabb statisztikákat az ibogain opioifüggőség elleni potenciáljáról és a kiemelkedő kutatási eredményekről – írta meg a Wall Street Journal. Az elnök mindössze ennyit válaszolt: „Jól hangzik. Akarod az FDA-jóváhagyást? Csináljuk!” Rogan az Ovális Irodában maga is megjegyezte: „Szó szerint ennyi idő alatt történt.”

A rendelet szokatlanul gyors megszületése kiemeli az influenszerek egyre nagyobb tényleges befolyását a politikára. Joe Rogan a világ legismertebb podcastere, akinek az elnökjelölti kampánya során készített Trump-interjúját gyakran említik a republikánus elnök sikeréhez vezető út egyik fontos lépéseként. Rogan azóta többször kritizálta az elnök döntéseit, például az iráni háborút (ha nem is olyan élesen, mint a Trump-kampánynak 2024-ben szintén fontos platformot adó Theo Von és más korábbi Trump-fanatikusok), de közben látványosan jó kapcsolatot ápol vele – a rendelet aláírását megelőző hétvégén például egy UFC-eseményen nevetgéltek és pacsiztak egymással. Az Ovális Irodában Trump azzal viccelődött, hogy Rogan „egy kicsit liberálisabb, mint én”, de dicsérte a hozzájárulását az ügyhöz, ahogy Robert F. Kennedyét is, aki már régóta a pszichedelikus terápiák támogatója – sok más, kevésbé bizonyított gyógymód mellett, amiket néha épp Rogan műsorában népszerűsít.

Tény, hogy ezúttal úgy tűnik, valóban jó ügy érdekében állt össze a nagy trió. A statisztikák alapján az amerikai veteránok körülbelül 25 százaléka él PTSD-vel, és közülük 60 százalék küzd egyszerre szerhasználati zavarral is. A 2023-as adatok szerint 2,8 millió veterán – a teljes létszám 14 százaléka – számolt be legalább egy szerhasználati zavarról, sokan opioidokat használva a trauma és a krónikus fájdalom enyhítésére. A veteránok öngyilkossági aránya továbbra is aggasztóan magas, a hagyományos kezelések pedig gyakran elégtelenek.

A pszichedelikus reneszánsz évek óta épül. A pszilocibin áttörő terápiás minősítést kapott a másfajta kezelésre nem reagáló depresszió esetében, miután kisebb vizsgálatok kimutatták, hogy egy-két dózis után drámai és tartós hatást fejt ki. Az LSD hasonló státusszal rendelkezik a szorongás kezelésében. Oregon és Colorado már legalizálta a felügyelt pszilocibines terápiát. Bár még egyetlen pszichedelikus szer sem kapott még FDA-jóváhagyást pszichiátriai felhasználásra, rengeteg klinikai vizsgálat van folyamatban, ami idővel hozzájárulhat az engedélyezésükhöz.

Bár név szerint csak az ibogaint említi, az elnöki rendelet mindegyik, már bizonyított szer kutatásának lendületet ad, de valószínűleg más felhasználásokhoz vezethet: az ibogain a függőség gyors és hatékony megszakítására, illetve a veteránok traumás agysérülésének és PTSD-jének kezelésére, míg például a pszilocibin szélesebb körű depresszió- és szorongáskezelésre.

A két szer kémiailag és élmény szempontjából is nagyon különbözik egymástól, ezért nem tekintik őket felcserélhetőnek. Az ibogain a kappa-opioid, NMDA és dopamin receptorain keresztül hat, nem a klasszikus szerotonin 5-HT2A útvonalon. Egyetlen maratoni, 24–48 órás élményt ad, amely alatt sokan az életük teljes átértékeléséről számolnak be – sok veterán az agy újraindításaként írja le a folyamatot, ami különösen hatékony a függőségi ciklusok megszakításában is. A pszilocibin ezzel szemben klasszikus 5-HT2A-agonista, amely 4–6 órás élményt okoz vizuális hallucinációk, érzelmi nyitottság és akár misztikus élmények keverékével – amennyiben ezt profi terápián éli át valaki, az szintén új alapokra képes helyezni az életét. A két szer biztonsági profilja is élesen különbözik: az ibogainnak dokumentált szívritmuszavar-kockázata van, ami szigorú orvosi szűrést és magnézium együttes beadását igényli, míg a pszilocibin fő kockázata pszichológiai jellegű, ebből adódóan felügyelt körülmények között lényegesen alacsonyabb.

A Stanford-kutatásban részt vevő veteránok adatai az ibogain egyetlen dózisának drámai hatását mutatják PTSD-re és TBI-re, míg a pszilocibinnel végzett vizsgálatok egy-két vezetett ülés után tartós hangulatjavulást igazolnak. Együttesen a mentálisegészség-válság eltérő aspektusait fedhetnék le, és az elnöki rendelet hatására ezek a terápiák jóval hamarabb elérhetővé válhatnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás