Már 1030 dollárért vásárolható vezető szerzői hely egy olyan tudományos publikációban, amelybe egy sort sem írtunk – derül ki egy új elemzésből, amely a hamis tudományos cikkekkel kereskedő nagyobb közvetítők közösségimédia-hirdetéseit vizsgálta. A tanulmány szerint az ár jelentősen eltérhet a szolgáltatók és a szerzői pozíciók függvényében – írja a Chemical and Engineering News.

Az elemzés, amelyet a tudományos publikációkat őrző archívumnak, az ArXiv-nak nyújtottak be, közel 19 ezer hirdetést vizsgál 2020 és -26 között a Telegramon, a Facebookon és a WhatsAppon, valamint a tudományos csalásokkal foglalkozó közvetítők weboldalain.

A hirdetéseket „paper millek” (papírgyárak, vagy esszégyárak) tették közzé, azaz olyan kétes hátterű cégek és szervezetek, amelyek szerzői helyeket és hivatkozásokat árulnak plagizált, valódi tudományos eredményeket nélkülöző, vagy hamisított cikkekben. A tanulmány szerzői hét paper mill által közzétett hirdetést vizsgáltak meg, ezek Oroszországból, Ukrajnából, Kazahsztánból, Üzbegisztánból, Lettországból, Indiából és Irakból működnek. Öt főként tudományos cikkekben kínál szerzői helyeket, míg az indiai és az ukrán hátterű cégek egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, például szerzői és szerkesztői krediteket tankönyvekben, valamint „befektetői” szerepet szabadalmakban.

Az elemzés közel 52 ezer időbélyeggel ellátott szerzői hely árát vizsgálta meg csaknem 19 000 különböző hirdetésből, amelyek több mint 5500 egyedi „terméket” kínáltak. A vezető szerzői hely az indiai cégnél a legolcsóbb, az oroszországinál a legdrágább. Ezek a cégek többnyire a „szolgáltatások” teljes spektrumát lefedik: a benyújtástól és levelezéstől kezdve a bírálati folyamat befolyásolásán át a javítások, korrektúra és még a publikáció utáni kommunikáció kezeléséig.

Bár a paper millek hirdetései többnyire nem fedik fel, hogy a cikk majd melyik folyóiratban jelenik meg, néha megnevezik a kiadót. A kutatásban 474 olyan hirdetés volt, amely megnevezte a célzott kiadót, leggyakrabban az Elsevier szerepelt (112), ezt követte az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) 101 említéssel, majd a Springer Nature 86-tal. A Royal Society of Chemistry 7 hirdetésben jelent meg.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás