A közjegyzőknél kötött házassági vagyonjogi szerződéseknél évek óta stagnálást tapasztalni, de ha azt vesszük, hogy eközben az elmúlt években a házasságkötések száma folyamatosan csökkent – 2021-ről 2024-re mintegy egyharmadával –, úgy arányaiban nő a vagyonjogi tudatosság a házasok vagy házasságot tervezők körében a közjegyzőknél kötött vagyonjogi szerződések alapján – közölte a 24.hu megkeresésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Hozzátették, a valós folyamatokat bemutató adataik nincsenek, mert a közjegyzők mellett ügyvédek is készítenek ilyen típusú szerződéseket, ugyanakkor a közjegyzők tapasztalata szerint az elmúlt évtizedekben megerősödött a középosztály, és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan kezelik vagyonukat. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy ennek a rétegnek több a vagyona, mint a rendszerváltás idején.

Ez pedig a házassági vagyonjogi szerződésekben is megmutatkozik: a tapasztalatok szerint egyre több vagyonról rendelkeznek. Egyre többen vannak azok is, akik már nem a bizalmatlanság jelének tekintik a házassági vagyonjogi szerződést, hanem azt gondolják, a szerződése megkötése segít abban, hogy ne legyen bizalmatlanság a felek, illetve szüleik között – írták.

Dr. Sávolyi Györgyi családjogra specializálódott ügyvéd ezt megerősítve elmondta, 2014 előtt nem volt ennyire körülírva a vagyonrendszer, de tulajdonképpen nem is volt rá szükség, mert vagyonuk sem volt az embereknek.

„A 90-es években a tanácsi lakás bérleti jogáról tudott volna megegyezni a legtöbb házaspár, így nem bírt a maihoz hasonló  jelentőséggel a közös vagyon megosztása sem.

Szegény ember nem köt ma sem ilyen szerződést, mert nincs mire, de ahogy több pénze van már a fiatalabb korosztálynak is, tudatosabban terveznek.

A mai 40-es korosztályú ügyfelek már rendelkezhetnek jelentős vagyonnal, akár nyaralóval, lakással, külföldi ingatlannal, cégekkel, befektetésekkel. És ők még nem is a kőgazdagok” – magyarázta.

Akinek semmije nincs, annak vesztenivalója sincs

Az ügyvéd kifejtette, a mai napig vannak félreértések a házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatban a köztudatban. A törvényes vagyonjogi rendszer ugyanis kimondja, hogy közös tulajdon mindaz, amit a felek együtt szereznek, ha másként nem rendelkeznek.

„Sokan a mai napig úgy kötnek ilyen szerződést, hogy a vőlegénynek van egy lakása, meg a menyasszonynak is, de a szerződés célja egyszerűen nem ezekre vonatkozik.

Ezek az ingatlanok igazolhatóan a felek különvagyonai, amit a házasság előtt szereztek, így válás után is őket illeti meg. Az ügyfeleket mindig megkérdezem, hogy mit terveznek a jövőre, ezt kell ugyanis rendezni a szerződésben, de ezen sokan meg szoktak lepődni” – mutatott rá.

A szerződés sokkal inkább arra való, hogy rögzítsék: ha például a pár két tagja elad két kis lakást, amiből vesznek egy nagyobbat, akkor ha majd összevesznek, ki költözik, ki marad, milyen lesz a tulajdoni arány. Ilyenkor elő lehet venni ezt a szerződést, amiben világosan le van írva, kinek mit kell csinálnia.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara álláspontja szerint a szemlélet fokozatosan változott az elmúlt két évtizedben, és egyre többen tudják, hogy a házassági vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanság jele, hanem sok esetben racionális döntés, amely a család érdekét szolgálja (pl. hitelfelvételnél, vagy a mozaikcsaládban élő gyerekek „egyenlősége” miatt). Valamint sokszor a vitákat is meg lehet előzni, ha előre lefektetik a szabályokat, például egy szétválás esetén, hogy ha már elválnak, az minél kevesebb konfliktussal járjon.

Tipikus példaként említették az alábbiakat:

• Többedik házasságakor köt valaki ilyen szerződést, akkor, amikor már egyszer megégette magát, vagy pedig már jelentősebb vagyona van, és tudja, hogy ez milyen problémát okozhat.
• Különösen akkor számít ez, ha mozaik családban élnek, azaz már az előző házasságból születtek gyerekek, akkor ugyanis a gyerekek különböző arányban örökölnek a törvényes rend szerint, ha nincs vagyonjogi szerződés.
• Ha mindkét félnek van vállalkozása, akkor tipikusan elkülönítik a vagyont.
• Az is jellemző, hogy ha valaki vagyonosabb családból származik, ahol mondjuk cég részesedések, nagy értékű családi vagyontárgyak, antikvitások, műalkotások vannak, akkor kötnek házassági vagyoni szerződést.
• Az is előfordul egy hitelügylet kapcsán (ingatlanvásárlás vagy céges hitel), hogy házasság fennállása közben kötnek ilyen szerződést.
• Egyik házasulandó fél szülei ragaszkodnak a házassági vagyonjogi szerződéshez, mert vagyonukat csak a gyereküknek szánják.

Sávolyi Györgyi szerint utóbbi a leggyakoribb, az elmúlt években ő azt tapasztalta, hogy az ügyfelei 70 százaléka szülői nyomásra kötött házassági vagyonjogi szerződést. Rendkívül gyakori, hogy a család vett egy ingatlant a gyermekének, és véletlenül sem akarja, hogy a házasság során abból kiforgassák őt.

„Sokszor előfordult, hogy csak a pár egyik tagja kezdeményezi a szerződést, a másik pedig csak belemegy. Vagyoni viszonytól függ, hiszen akinek semmije nincsen, annak vesztenivalója sincsen, miközben a másik fél a törvényi vagyonközösség által nyújtott 50-50 százalékkal nagyot bukhat. A prímet mindig az viszi, akinél a pénz van, a másik pedig végül beadja a derekát” – mutatott rá az ügyvéd.

Felesleges olyat beleírni, hogy ki volt a hibás

„A gyerekek esetében nem lehet előre megmondani, hogy váláskor mennyi lesz az indokolt szükségletük. Ha teniszeznek, zongoráznak, golfoznak, annak mennyi a költsége, így lehetetlen megmondani, mit kellene a szerződésbe írni” – magyarázta. Példaként említette, hogy találkozott már olyan szerződéssel, amelyben úgy fogalmaztak, hogy válás esetén a feleségnek „a gyermekek elhelyezésére alkalmas” ingatlant biztosít a két fél, de hogy ez mikor alkalmas, hány gyerek mellett, az nem derült ki belőle, így támadható.

Sávolyi Györgyi éppen ezért határozottan szereti megírni a szerződéseket, így olyan megfogalmazásokat sem használ, hogy „ki volt a házasság megromlásában a hibás”, mert azt sem lehet kívülállóként megállapítani. Ehelyett érdemes konkrétabban fogalmazni, mint hogy az egyik fél „vállalja, hogy a kereset benyújtásától számított 60 napon elköltözik”, vagy javasolt a különvagyonuk értékének tulajdonai arányait meghatározni, hogy a vagyonelosztás is gördülékeny legyen.

A készpénzvagyont is érdemes rögzíteni benne, mert attól, hogy egy házaspárnak nincs közös bankszámlája, szerződés nélkül minden saját számlán tartott összeg is közös vagyonnak minősül. A felek kijelenthetik azt is, hogy egy bizonyos összeg kit illet meg váláskor, mert azt mondjuk az egyikük szüleitől kapták készpénzben.

A MOKK szintén azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a vagyonjogi szerződésben érdemes nemcsak általánosságban rendelkezni a vagyon elkülönítéséről, hanem konkrétan, értékükkel együtt megjelölni a szerződéskötéskor már meglévő, különvagyont képező vagyontárgyakat, hogy ne lehessen vita tárgya egy szétválás esetén.

A közjegyzők tapasztalata szerint egyébként ingatlanok mellett főleg értékpapírokról, céges üzletrészekről, nagy értékű járművekről, műalkotásokról rendelkeznek a szerződésekben. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik az apró részletkérdések szintjéig szabályozzák vagyoni viszonyukat: például ki fizeti a közös ingatlan rezsijét, ki állja a közös nyaralásokat, vagy milyen arányban törlesztik a közös lakáshitelt.

Sávolyi Györgyi figyelmeztetett, hogy talán a cégek esetében van a legnagyobb jelentősége a vagyonjogi szerződésnek, hiszen a cég vagyoni értékének meghatározása, a tagsági viszonyok rendezése nehezen kezelhető jogi eszközökkel, a cégben ténylegesen tevékenyen részt vevő fél feltétlenül előnyösebb helyzetben van .

Akkor van baj, ha a közös vagyont közben felélte a házaspár

Sávolyi Györgyi nem szokta vállalni a felek képviseletét, ha a felek eljutnak válásig, és ő írta a vagyonjogi szerződést, mert olyan nem történhet meg, hogy kétfelé játszik egy ügyvéd. Ilyen esetekben a mediátorok közvetíthetnek a felek között.

Dr. Czvikovszky Nóra és dr. Pörzse Tamás ügyvédek, a válásmásképp.hu alapítói a 24.hu-nak arról beszéltek, hogy ha rendelkeznek a felek házassági szerződéssel váláskor, az lényegesen leegyszerűsíti és megkönnyíti a a válást. Ez mediátori szempontból is ugyanúgy elmondható, mivel ilyenkor a házassági vagyonjogi szerződésből kell kiindulni, ami eleve tiszta helyzetet teremt a tekintetben, hogy mi tartozik a felek külön vagyonába, mi számít közösnek. De az is lehetséges, hogy a felek a teljes vagyonelkülönítést választották, ilyenkor minden, a házasság alatt szerzett vagyontárgy is különvagyonnak számít.

–Vagyis minden esetben egyszerűsíti, gyorsítja a folyamatot a házassági szerződés, de fontos, hogy mindenre kiterjedő és teljes körű legyen. Láttunk már olyat, ami hiányos volt és félreértésre adott alapot, ez esetben nem teljes körűen kerültek felsorolásra a különvagyoni ingatlanok, és vita keletkezett abból, hogy egy adott vagyontárgy a szerződéskötéskor a különvagyon részét képezte-e, vagy sem – fogalmaztak.

A mediátorok szerint váláskor szerződés hiányában leggyakrabban az jelent problémát, ha például az egyik fél különvagyonára már közös vagyonból építkeznek, vagy a szintén különvagyoni ingatlant a házasság fennállása alatt közösen felújítják. Ilyen esetekben szakkérdés annak megállapítása, hogy milyen arányú tulajdoni hányadot szerzett a házastárs a másik fél különvagyonából. Vagyis a különvagyonok házasság alatti növekménye, értéknövelő beruházásai, vagy a különvagyonból vásárolt új vagyontárgyak hovatartozása gyakran vet fel problémát.

Sajnos azért az is megállapítható, hogy ha kötöttek is a felek vagonjogi szerződést, akkor is nyitva maradhatnak bizonyos kérdések, mint például ha a külön vagyoni elemet a házasság fennállása alatt a felek közösen elköltik, „felélik”, akkor az elveszíti különvagyoni jellegét, és utólag nem követelhető vissza

– hívták fel rá a figyelmet.

Azt viszont kijelentették, hogy ha a felek házassági vagyonjogi szerződéssel rendelkeznek, úgy az nagymértékben befolyásolja a válás „minőségét”, jelentősen megkönnyíti azt, mivel tulajdonképpen előre rendezi a vagyonjogi viszonyokat, és ezzel elkerülhető a hosszas és rendkívül költséges bírósági vagyonmegosztási per.

The post Bizalom vagy bizalmatlanság? A házassági szerződés már nem a kőgazdagok kiváltsága first appeared on 24.hu.

Forrás