A Plútó keringési pályájához hasonló utat tesz meg az az ötszáz kilométeres átmérőjű Neptunuszon túli objektum (TNO), amely megváltoztatta a kutatók eddigi feltételezéseit a kisbolygók légkörének létezéséről – írják a Japán Kiotói Egyetem kutatói a Nature Astronomy tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. A TNO-k a Neptunusz pályáján túl, a Naprendszer külső részén keringő jeges égitestek: a megfigyelt objektum háromszor kerüli meg a Napot, míg a Neptunusz ugyanannyi idő alatt mindössze kétszer.

A kis méretű égitestet 2024. január 10-e óta figyelik meg a kutatók, amikor a 2002 XV93 elhaladt egy távoli csillag előtt, és úgynevezett fedést okozott. Ko Arimacu, a Kiotói Egyetem kutatója és kollégái szerint a csillag fénye azonnal eltűnt volna, hogyha az apró égitestnek nem lett volna légköre. „Ezek a fokozatos változások leginkább azzal magyarázhatók, hogy a csillag fénye egy rendkívül vékony légkörön hajlott meg a 2002 XV93 körül” – mondta Arimacu a New Scientistnek. A kutatók a kis égitest felszíni nyomását körülbelül 100-200 nanobárra becsülik, ami nagyjából 5-10 milliószor ritkább a Föld légkörénél és körülbelül 50-100-szor ritkább a Plútóénál.

Arimacu szerint bár a légkör nem lenne alkalmas emberi légzésre, a felfedezés tudományos szempontból fontos felfedezésnek számít: „azt jelzi, hogy az illékony gázok vagy állandóan jelen vannak, vagy valami utánpótolja őket a nagyon kicsi jeges égitest körül”. A kutatócsoport szerint a legesélyesebb gázok, amelyek a légkört alkothatják a metán, a nitrogén és a szén-monoxid, ugyanis ezek elég illékonyak ahhoz, hogy a Naprendszer külső régiójában mérhető nagyon alacsony hőmérsékleten gáz halmazállapotúvá váljanak. A kutatók megfigyelési eredményei azért fontosak, mert „eddig a Naprendszerben egyértelműen kimutatható légkörök alapvetően a bolygókhoz, törpebolygókhoz és néhány nagy holdhoz kapcsolódtak. A 2002 XV93 úgy tűnik, az egyik legkisebb olyan égitest a Naprendszerben, amelynél egyértelműen kimutattak légkört” – mondta Arimacu.

Forrás