Az Európai Unióban 2026 januárjában életbe lépett szigorú ivóvízminőségi szabályozások nyomán megnyugtató eredményt hozott egy friss hazai kutatás: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mérföldkőnek számító tanulmányt tettek közzé a Measurement: Food című szakfolyóiratban. A vizsgálat során első alkalommal mérték fel a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a Fővárosi Vízművek Zrt. ivóvízhálózatában, de azok a határértékek alatt voltak. Az úttörő kutatás hiánypótló hazai viszonylatban, és alapvető adatokat szolgáltat a magyar ivóvízbiztonságról, ezen felül hozzájárul az európai ivóvizek PFAS érintettségének szélesebb körű megértéséhez is.

A köznyelvben gyakran örök vegyi anyagok néven emlegetett PFA vegyületek olyan mesterséges anyagok, amelyek rendkívüli kémiai stabilitásuk miatt szinte egyáltalán nem bomlanak le a természetben, ennek következtében felhalmozódnak a környezetben és az élő szervezetekben is. Jelenlétük vizsgálata kiemelten fontos, mivel számos kutatás hozta összefüggésbe ezeket a vegyületeket súlyos egészségügyi problémákkal, köztük daganatos megbetegedésekkel, fejlődési rendellenességekkel és az immunrendszer gyengülésével.

Az egyre szaporodó kutatási eredmények hatására az Európai Unió szigorú határértékeket vezetett be az ivóvízre: 0,5 mikrogramm/liter felső határt szabnak meg az összes PFAS-típusú anyagra, illetve 0,1 mikrogramm/literes felső határt 20 kiemelten veszélyes vegyület összegére – ezek már a hazai jogszabályokban is megjelentek.

A MATE munkatársai modern folyadékkromatográfiás és tömegspektrometriás (LC-MS/MS) eljárásokkal elemezték a vízmintákat. Bár a vizsgálat során kimutathatók voltak bizonyos PFA vegyületek, mint például a PFOA és a PFOS, a mért értékek együttes koncentrációja minden esetben elmaradt a hatályos egészségügyi határértékektől. A kutatók mérései egyértelműen igazolják, hogy a főként parti szűrésű forrásokból táplálkozó budapesti ivóvíz biztonságosan fogyasztható – ezt a képet leginkább a főként régi lakóházak saját vízvezetékeinek ólomtartalma árnyalhatja.

A kutatás legfőbb hozadéka egy olyan megbízható egyetemi mérési módszertan és egy párhuzamos adatbázis kiépítése, amely hosszú távon is lehetővé teszi a felszíni, felszín alatti és ivóvízbázisok folyamatos monitorozását. A hitelesített analitikai módszereket a kutatók most a „PFAquatic” HU-Rizont pályázathoz kapcsolódó kutatásaikban alkalmazzák tovább, hogy feltérképezzék az örök vegyi anyagok környezeti előfordulását, toxicitását és az élelmiszeripar kitettségét. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a lehetséges szennyezőforrások korai azonosítása és a környezeti terhelés folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a lakosság egészségének megőrzése érdekében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás