Az Imperial College London és a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak áttörést jelentő friss tanulmánya feltárja, hogy a pszilocibin, vagyis a varázsgomba hatóanyagának egyetlen 25 mg-os adagja már mérhető anatómiai változásokat idézhet elő az emberi agyban. A Nature Communications folyóiratban közzétett kutatásban olyan szerkezeti eltolódásokat figyeltek meg, amelyek legalább egy hónappal azután is fennmaradtak, hogy az egészséges önkéntesek először vették be a szert. Robin Carhart-Harris professzor, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy bár a változások hosszú távú hatásait még vizsgálják, azok egybeestek a résztvevők mentális rugalmasságának és általános jólétének jelentős javulásával.

A kutatás 28 egészséges önkéntest követett nyomon, akik korábban soha nem próbáltak pszichedelikumokat. A pontos eredmények biztosítása érdekében a tudósok először egy 1 mg-os placebo-adagot adtak be az alanyoknak, és elektroenkefalográfiával (EEG), funkcionális MRI-vel és diffúziós tenzor képalkotással (DTI) figyelték az agyi aktivitásukat. Majd egy hónappal később ugyanazok a résztvevők megkapták a teljes, 25 mg-os terápiás adagot. A kutatók a DTI-vizsgálatokat kifejezetten az agyi folyadék diffúziójának nyomon követésére használták, ami az agy fizikai huzalozásának sűrűségét és robusztusságát mérő speciális módszer.

A kutatók az agyi entrópia megugrását észlelték az önkénteseken a bevételt követő egy órán belül – ez egy olyan állapotot jelent, ahol az idegi aktivitás változatosabbá és sokrétűbbé válik. Azok a résztvevők, akik az élmény során a legintenzívebb entrópiaugrást tapasztalták, egy hónappal később nagyobb valószínűséggel számoltak be mélyebb pszichológiai felismerésekről és javuló mentális egészségről. A DTI-vizsgálatok a diffúzió csökkenését mutatták ki az agy elülső és középső része közötti idegpályákon, ami új idegrostok növekedésére vagy egy előnyös metszési folyamatra utalhat, szemben azzal, ami általában az agy öregedése és a demencia során megfigyelhető.

Szakértők szerint ezek az anatómiai változások jelenthetik azt a biológiai hiányzó láncszemet, amely megmagyarázza, miért hatékonyak a pszichedelikumok a depresszió, a szorongás és a függőség kezelésében. Úgy tűnik, a pszilocibin a neuroplaszticitás fokozásával segít a betegeknek kitörni a romboló kognitív sémákból. Bár Alex Kwan, a Cornell Egyetem professzora óvatosságra intett, mivel a tanulmány kis létszámú volt, és a DTI csak közvetett rálátást biztosít az agyi kapcsolatokra, az eredményeket izgalmasnak nevezte, megjegyezve, hogy a kutatás közelebb viszi a tudományt annak megerősítéséhez, hogy az állatkísérletekben korábban látott agyi újrahuzalozás az embereknél is végbemegy.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás