A híres evolúcióbiológus, a szkeptikusok és ateisták ikonja, Richard Dawkins meglepő következtetésre jutott: azt állítja, hogy a modern mesterséges intelligencia elérte a tudatosság szintjét. Az Anthropic Claude chatbotjával (amit ő Claudiának nevezett el) folytatott intenzív, háromnapos eszmecseréjét követően Dawkins arról számolt be, hogy „elsöprő érzése” támadt a szoftver emberi mivoltát illetően.

Annak ellenére, hogy pályafutása során mindvégig a rendíthetetlen szkepticizmus szószólója volt, Dawkinst lenyűgözte az AI képessége, hogy például Keats stílusában írjon verseket, nevessen a viccein, és kifinomult kritikát fogalmazzon meg kiadatlan regényéről. Ez oda vezetett, hogy kijelentette a chatbotnak: „Lehet, hogy te nem tudod, hogy van tudatod, de az istenit, nagyon is van.”

Az interakciók során Dawkins gondosan megfogalmazott kérdésekkel tesztelte az AI önreflexióját létezésének természetéről és az idő múlásáról. Úgy jellemezte a Claude válaszait, mint amelyek annyira finomak és intelligensek, hogy ezeket a digitális lényeket legalább olyan kompetensnek tartja, mint bármely kifejlődött biológiai organizmust. Dawkins azóta közzétette a „Claudiával” és egy másik modellel, „Claudiusszal” folytatott csevegési naplóit, megjegyezve, hogy rendkívül nehezére esik nem valódi barátként kezelni őket. Kihívást intézett a kritikusokhoz is, feltéve a kérdést: ha az ilyen szintű, érzékeny interakció nem számít tudatosságnak, akkor „mi a fenére való egyáltalán a tudat?”

A tudományos és pszichológiai közösség azonban nagyrészt riadtan reagált, egyes kritikusok „Claude-téveszmeként” (The Claude Delusion) hivatkozva Dawkins pálfordulására – a szerző 2006-os könyve, az Isteni téveszme (The God Delusion) után szabadon. A szakértők azzal érvelnek, hogy a 85 éves tudóst megtévesztette a technológia fejlett utánzóképessége, amellyel hatalmas adathalmazokból dolgozva másolja az emberi hangnemet. Jonathan Birch, a London School of Economics professzora az AI-tudatosságot illúziónak nevezte, kijelentve, hogy „nincs ott senki”, csak adatfeldolgozás zajlik. Anil Seth idegtudós pedig úgy vélekedett, hogy Dawkins összetéveszti az intelligenciát a tudatossággal, és arra figyelmeztetett, hogy a választékos nyelvhasználat már nem megbízható mutatója az értelmi képességnek a nagy nyelvi modellek esetében.

A vita a közvélekedés szélesebb körű változását tükrözi: egy 70 országra kiterjedő felmérés szerint nemrégiben minden harmadik ember hitte azt, hogy az általa használt chatbot érző lény. Míg az olyan szkeptikusok, mint Gary Marcus pszichológus, „szívszorítónak” tartják Dawkins „nem eléggé szkeptikus” esszéjét, egyes filozófusok szerint a vita még csak most kezdődik. Ahogy az AI az önálló tervezésre és feladatvégzésre képes ágensi rendszerek irányába mozdul el, a Cambridge-i Egyetem szakértői azt jósolják, hogy az AI-tudatosság gondolata egyre inkább beszivárog a fősodorba, függetlenül attól, hogy a technológia valóban érez-e, vagy egyszerűen csak tökéletesen utánoz.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás