Erős a gyanú, hogy a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, a Meta (korábban Facebook) a felhasználók megtévesztésével növelte a bevételeit, miközben a kaliforniai facebookozók dollármilliókat veszítettek az internetes csalók miatt. Hétfőn emiatt indított polgári peres eljárást a céggel szemben Tony LoPresti, a kaliforniai Santa Clara megye jogtanácsosa. A vádirat többször is a Reuters Pulitzer-díjas tényfeltáró cikkére hivatkozik, ami 2025 augusztusától tárta fel és elemezte a techcég gyanús ügyeit. A vád szerint a Mark Zuckerberg vezetésével működő Meta Platforms Inc. tudatosan segítette az online csalók hirdetéseinek terjedését, és azokból hasznot is húzott.

„Egyetlen vállalat sem áll a törvény felett. A Szilícium-völgy polgári ügyészeiként nem engedhetjük meg, hogy egy olyan erős technológiai vállalat, mint a Meta, továbbra is világszintű, fogyasztókat megtévesztő rendszert működtessen” – idézi a Santa Clara megye által kiadott sajtóközlemény LoPrestit. Ez az első olyan eset az Egyesült Államokban, amikor egy helyi ügyész kezdeményezésére indult eljárás az egyik legnagyobb nemzetközi technológiai óriáscéggel szemben. A beterjesztés szerint a Meta és leányvállalata, az Instagram LLC megszegte Kalifornia hamis reklámozásra és a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvényét azzal, hogy nem megfelelő módon ellenőrizte a Facebookon megjelenő hirdetéseket, és manipulatív módon használta a vállalat saját fejlesztésű AI-eszközeit.

A Meta négy fő közösségimédia-platformot üzemeltet – a Facebookot, a Messengert, a WhatsAppot és az Instagrammot –, amelyek közül a Statista idén áprilisban publikált adatai szerint három világvezető a maga kategóriájában a felhasználók számát tekintve. Emellett az Instagramhoz tartozó Threadset és a legújabb, szerdán elindított tartalommegosztó platformot, az Instantsot is a technológiai óriáscég fejlesztette. Ezen szolgáltatások népszerűsége miatt a világon a Meta rendelkezik a legtöbb felhasználóval, ami a cégre még nagyobb felelősséget ró a csaló hirdetések kiszűrésével kapcsolatban is. Ugyanakkor becslések szerint a Meta naponta 15 milliárd félrevezető hirdetésnek teszi ki a Facebook és az Instagram felhasználóit, amivel évente 7 milliárd dollár extra bevételhez jut. LoPresti keresete szerint a techcég ezt úgy éri el, hogy a Meta rendszere által megjelölt, feltehetően csaló hirdetéseket nem letiltja, hanem felárat fizettet a hamis hirdetőkkel, amivel nagy mennyiségű bevételt generál.

Több milliárd dollárt csaltak ki a kaliforniaiaktól

LoPresti felterjesztése szerint a Meta ráadásul olyan AI-eszközöket is alkalmaz, amelyekkel a kiszolgáltatott felhasználók hírfolyamát (feedjét) képes célzott módon elárasztani hamis hirdetésekkel. A Meta azt írja a csalások megakadályozásáról szóló hivatalos szabályzatában, hogy „küzdünk az olyan viselkedés ellen, és eltávolítunk minden olyan tartalmat, amely célzottan megtévesztő eszközöket – például szándékos megtévesztést, lopott információkat és túlzó állításokat – alkalmaz a felhasználók és a vállalkozások átverése vagy becsapása, illetve az aktivitás fokozása érdekében”. A Meta csalások elhárítására vonatkozó irányelvei szerint fellép a hamisan hirdetett, hitelezéshez szükséges fizetési adatok megszerzése, a valódi pénzben játszott szerencsejáték-szolgáltatások reklámozása, pénzügyi tevékenységgel és személyazonossággal történő csalások, pénzmosásra való ösztönzés, lopott információk és hamis dokumentumok felhasználásával kapcsolatos felhívások, illetve a félrevezető gyakorlatok népszerűsítése (például fals egészségügyi állítások) ellen.

Ugyanakkor LoPresti szerint a Meta a Reuters által feltárt belső dokumentációja szerint a globális internetes csalások egyharmadának ad felületet, amivel 2024-ben 2,5 milliárd dolláros veszteséget okozott Kalifornia lakosainak. A vizsgálat eredményei szerint a vállalat a 2023-ban 100 ezer, csalók üzeneteivel kapcsolatos felhasználói bejelentés kapott, amely 96 százalékát figyelmen kívül hagyta vagy elutasította. LoPresti szerint a cég számon kérése azért is fontos, mert Kalifornia a Szilícium-völgy szívében helyezkedik el. A lakosság jelentős mértékben profitált a régióban zajló technológiai fejlesztésekből, és az állami igazságszolgáltatás nem ülhet tétlenül, miközben „egy technológiai óriás becsapja a nyilvánosságot”.

Donald Trump a Metával szövetkezik

Az Egyesült Államok szövetségi kormányzatában ennél jóval pozitívabb megítélésnek örvend Zuckerberg techcége és a vezérigazgató személye is. Donald Trump amerikai elnök márciusban kinevezte az elnöki tudományos és technológiai tanácsadó testület (PCAST) első tagjait, akik között Mark Zuckerberg is helyet kapott. A Fehér Ház közleménye szerint a 13 fős bizottság „az ország legkiválóbb tudományos és technológiai szakértőit tömöríti, akik tanácsot adnak az elnöknek, és javaslatokat tesznek az amerikai vezető szerep megerősítésére a tudomány és a technológia területén”. Zuckerberg mellett feltűntek olyan neves igazolások is, mint Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója és Larry Ellison, az Oracle ügyvezető elnöke is. A PCAST testülete szakértői csoport helyett egy olyan politikai társulásra hasonlít, amelynek feladata az előnyszerzés lesz, az elsősorban Kínával vívott AI-fejlesztési versenyben.

A Meta szövetségi kormányhoz történő közeledését jelezte az a kormányzati döntés is, amikor 2025 ősszel az amerikai általános szolgáltatási hivatal (GSA) engedélyezte a vállalat Llama nevű AI-rendszerének használatát az amerikai kormányzati szervek számára. A Meta hivatalos közleménye szerint „a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia előnyös a közszféra számára, mivel lehetővé teszi a felfedezéseket és áttöréseket, növeli a hatékonyságot és javítja a közszolgáltatások nyújtását, és hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia terén folyó globális versenyben”.

Az Európai Unió továbbra is szorongatja a Metát

Míg a Trump-adminisztráció igyekszik minél szorosabbra fűzni a viszonyt a techcégekkel, köztük a Metával, az Európai Unió jóval erélyessebben bánik a vállalattal. A legutóbbi konfliktus a Meta idén januárban bevezetett irányelve miatt robbant ki, ami kizárólag a vállalat saját fejlesztésű AI-asszisztensének használatát engedélyezte a WhatsAppon, míg a konkurens AI-eszközök fejlesztői csak díjfizetés ellenében integrálhatták a felületbe chatbotjaikat. Az Európai Bizottság februárban nyilatkozatban kifogásolta, hogy a Meta monopolizálja az AI felhasználását, és hivatalos levélben közölte a vállalattal, hogy megsértette az unió versenyjogi szabályait. A bizottsági szabályok szerint a techcég a WhatsApp AI-chatbotjának kisajátításával megakadályozta az új AI-asszisztenseket fejlesztő cégek piacra lépését. A Meta kedden jelentette be, hogy egy hónapig ingyenes hozzáférést biztosít a rivális cégek AI-asszisztenseinek, amíg a bizottsággal tárgyalásokat folytat a versenyjogi szabályok megszegéséről.

Az Európai Bizottság április végén azt is kijelentette, hogy Zuckerberg vállalata az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényét (DSA) is megsértette: a bizottság szerint a cég nem megfelelően korlátozta a 13 éves kor alatti gyerekek közösségimédia-felületekre történő regisztrációját. A vád szerint a Meta felületei nem rendelkeznek a fiatalok életkorának megfelelő ellenőrzésére alkalmas funkciókkal, illetve a 13 év alattiak fiókjának bejelentése is meglehetősen bonyolult folyamat. Ráadásul a bizottság szerint a vállalat akkor sem járt el törvényesen, amikor bejelentés érkezett a fiatalkorúak fiókjairól, ugyanis a gyerekek sok esetben továbbra is használhatták a felületeket. Az információs biztosi hivatal kijelentette, hogy a Metának a probléma megoldásához az arc alapján történő életkorbecslés, a digitális személyazonosító vagy az egyszeri fotó-összehasonlítás módszereit kellene bevezetnie.

Bár az Egyesült Államok kormánya igyekszik integrálni a Meta szolgáltatásait a technológiai és gazdasági fejlesztésekbe, regionális és EU-s szinten továbbra is szemet szúrnak a vállalat nem megfelelő működési elvei. A cég szövetségi kormányba történő beágyazódása ellenére folyamatosan újabb jogi csatározások indulnak: a kaliforniai esethez hasonlóan egy Új-Mexikó állambeli esküdtszék márciusban 375 millió dollár megfizetésére kötelezte a Metát, miután kiderült, hogy a vállalat félrevezette a felhasználókat, és lehetővé tette többek között gyermekek szexuális kizsákmányolását is.

Forrás