Bóka Jánost is személyes meglepetésként érte a Fidesz választási veresége és annak mértéke – legalábbis ezt állította az Indexnek adott interjújában a múlt héten hivatalosan is távozó Orbán-kormány európai uniós ügyekért felelős minisztere, aki saját bevallása szerint még most sem ért a feldolgozási folyamat végére.

„Az első feladat az, hogy helyreállítsuk a valóságérzékelésünket. Mert az, hogy ennyire félremértük a politikai hangulatot és a választókat, azt jelenti, hogy valamit alapvetően nem értettünk meg az ország állapotából” – fogalmazott a korábbi miniszter.

Bóka szerint a Fidesz a saját szavazóbázisának méretét és szerkezetét nagyjából látta, a Tisza Párt esetében viszont volt egy körülbelül egymilliós választói közösség, amelyet nem érzékelt. Szerinte ebben a körben nemcsak azokról a fiatalokról van szó, akik életükben először szavaztak, hanem olyan vidéki szavazókról is, akiknek a motivációit sem sikerült megértenie a bukott kormánypártoknak. Azt mondta: nem látták, mi mozgatja őket, és nem értették meg időben, hogy miért a Tiszát választják.

A választás eredménye mindenképpen azt mutatja, hogy az a politikai univerzum, amit mi felépítettünk, összességében sokat veszített a hitelességéből

– fogalmazott.

Szembenézne a korrupciós vádakkal

Bóka szerint a Tisza narratívaépítésében a rendszerszerű korrupció vádja meghatározó szerepet kapott, és ezt sikeresen „ráégették a kormányzó pártszövetségre”. Szerinte ez a kampányban is komoly tehertétel volt a Fidesznek, és a következő időszakban is az marad. A volt miniszter úgy fogalmazott,

a Fidesz politikai közösségének ezekkel a vádakkal szembe kell néznie.

Az interjúban szóba került a Fideszhez kötött szereplők látványos vagyongyarapodása és luxuséletmódja is. Bóka azt mondta, aki jelentős vagyonnal rendelkezik, annak elsődleges kötelessége, hogy azt jogszerűen szerezze meg, és teljesítse jogi kötelezettségeit, akár a transzparencia, akár a közteherviselés szempontjából. A volt miniszter szerint túl ezen morális kérdés is felmerül:

„Aki jelentős vagyonnal rendelkezik, akár tehetségből, akár szerencséből, akár mindkettőből, attól szerintem joggal várható el, hogy a társadalmi felelősségvállalása is meghaladja az átlagot.”

Bóka azt is mondta, hogy a közéletben aktív szereplőktől elvárható a visszafogottság és a mértékletesség abban, hogyan bánnak a vagyonukkal a nyilvánosság előtt.

„Amikor valaki egy politikai közösséget is megjelenít, akkor onnantól már nem kizárólag magánemberként létezik. Amit mond, amit tesz, ahogy él, az visszahat arra a politikai közösségre is, amelyet képvisel vagy támogat. És szerintem ezt sokan nem értették meg időben” – reflektált a fideszes szereplők viselkedésére az exminiszter.

A Fidesz mint politikai brand jövőjéről Bóka azt mondta, ma még nem lehet megmondani, hogy a párt alkalmas lesz-e arra, hogy a jövőben is „a leghatékonyabban képviselje a mögötte álló patrióta és konzervatív politikai közösséget”. Szerinte erre másfél-két év múlva lehet majd értelmes választ adni.

Az interjúban a Fidesz elmúlt évekbeli politikájáról is kérdezték Bókát. Arra a felvetésre, hogy nem volt-e túl sok a „szabadságharc”, és túl kevés a józan helyzetfelismerés, Bóka azt mondta, vannak objektív adottságok, amelyek alól Magyarország sem tudja kivonni magát.

Ha a kijelentése arra irányul, hogy nem jó politika a valósággal vagy ezekkel a determinációkkal szemben szabadságharcot folytatni, akkor ezzel teljes mértékben egyetértek

– fogalmazott Orbán Viktor hivatalból távozott minisztere.

A Tisza mozgásteréért aggódik Orbán minisztere

Bóka azt mondta, nem vitatja, hogy az európai intézmények és a magyar kormány viszonya az elmúlt években jelentősen megromlott, de szerinte az uniós pénzekhez való hozzáférést objektív feltételeknek kellene meghatározniuk, nem politikai szimpátiáknak vagy együttműködési hajlandóságnak. A volt miniszter szerint az Európai Bizottság hivatalos értékelése alapján a 27 úgynevezett szupermérföldkőből Magyarország 22-t teljeskörűen teljesített, és öt esetben maradt vita arról, megfelelő volt-e a teljesítés.

„Nem arról volt szó, hogy Magyarország semmit nem tett az uniós források érdekében. Hanem arról, hogy volt néhány vitatott pont, és ehhez képest született az a politikai döntés, hogy a felfüggesztést mégis teljes mértékben fenntartják” – értékelte a helyzetet a volt EU-ügyi miniszter, akinek hivatali ideje alatt a befagyasztott uniós forrásokat nem sikerült felszabadítani.

Bóka szerint az új kormány azokat a lépéseket, amelyeket „Brüsszel” explicit vagy implicit módon elvár, viszonylag gyorsan meg fogja tenni. Példaként az Európai Ügyészséghez való csatlakozást említette, amely szerinte hivatalosan nem feltétele az uniós pénzeknek, de politikai értelemben elvárásként jelenik meg „Brüsszel” részéről. Úgy látta:

A valódi kérdés az lesz, hogy ezért mekkora politikai árat hajlandó megfizetni az új kormány.

Szerinte az is kérdés, mennyi mozgástere marad a Tisza-kormánynak egy olyan helyzetben, amikor politikai legitimációját részben arra építette, hogy gyorsan hazahozza az uniós forrásokat.

The post Bóka János a Fidesz valóságérzékelésének helyreállításával kezdené first appeared on 24.hu.

Forrás