„A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében. A döntést pedig végképp nem én hoztam – kezdi bejegyzését Gaudi-Nagy Tamás. – Mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában immár 28 éve tagsággal bíró egyéni ügyvéd védőként jártam el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban. K. Endre feloldott a védői titoktartás alól az alábbiak közlése körében.”

Arról már 2024-ben írt a Népszava, hogy információik szerint a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettese, Kónya Endre képviseletében Gaudi-Nagy nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Akkor a korábbi szélsőjobboldali politikus sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezt az értesülést, és elzárkózott a nyilatkozattól.

Miután kedd reggel az új miniszterelnök külön sajtótájékoztatót tartott a kegyelmi ügyről, és ott nagy sejtelmesen azt mondta, hogy „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet”, Gaudi-Nagy kérdésünkre megint kitért a válasz elől. Magyar Péter ezután arról posztolt: „Hallom, Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje megszólítva érezte magát a kegyelmi botrány kapcsán. Ha hozzájárul, bemutatjuk a nevéhez köthető iratot. Ha van ilyen”.

Kedden késő este végül Gaudi-Nagy az X-en közölte: „a felülvizsgálati indítványt védőként én készítettem és nyújtottam be 2022. szeptember 27-én.” Azért vállalta az ügyet, mert „megismerve K. Endre jogerős elítéléséhez vezető kétséges bizonyítékkal és számos visszássággal telített, tisztességtelen eljárás jeleit mutató ügyet, az ártatlanságát mindvégig hangsúlyozó, erdélyi származású terhelt személyével kapcsolatos körülményeket, és a mellette elhivatottan kitartó, ügyet részletesen ismerő feleségét, arra jutottam, hogy K. Endrének is, mint mindenki másnak joga van jogerős szabadságvesztését töltő elítéltként ahhoz, hogy jogi korrekciót kérjen az ilyenkor igénybe vehető két legmagasabb szinten: a Kúrián felülvizsgálati eljárás keretében és végrehajtási kegyelmi eljárásban a köztársasági elnöktől.”

Magyar gyorsan kommentelt is:

Gaudi-Nagy személye azért is érdekes, mert ő lobbizott Budaházy György és 16 társának felmentéséért is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként. A Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélt Budaházy ugyanaznap kapott kegyelmet, mint Kónya Endre. Akkor, 2023. április 27-én Novák hivatala így fogalmazott: „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.”

Gaudi-Nagy azt írja friss posztjában, hogy Kónya Endre kegyelmi kérvényt készítő felesége megbízásából jogi állásfoglalást adott az akkor börtönbüntetését töltő Kónya által igénybe vehető jogi eszközökről. Állítása szerint ebbe beleírta, hogy

„kritika és támadás érheti a köztársasági elnököt, ha egy ilyen ügyben él kegyelmezéssel, amely pedofil bűncselekményekhez kapcsolódik”.

Gaudi-Nagy tesz még több érdekes állítást, amelynek utána kellene járni:

• Az sem közismert, hogy K. Endre a meggyanúsítását és a bicskei gyermekotthon állományából való önkéntes távozását követően másik két iskolában a büntetőeljárás alatt panaszmentes, elismert pedagógusi munkát végzett összesen 31 hónapon át.
• Arról se beszélnek, hogy K. Endre a bicskei intézményben lebuktatott egy pedofil tanárt, aki beismerte tettét, eltávozott az intézményből, de csak másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
• A kegyelmi döntésben szerepet játszhatott, hogy a kegyelmi iratok között rendelkezésre állt a kedvező büntetés-végrehajtási vélemény és környezettanulmány, amelyek kegyelemre érdemesnek találták K. Endrét, megállapítva többek között azt, hogy a visszaesés nem valószínű, sikeres a reintegrációja és a társadalomba való visszailleszkedés érdekében mindent elkövet.

Forrás