A miniszterelnöki tisztség nyolc évben való korlátozása és ezzel Orbán Viktor (miniszterelnöki) visszatérésének alkotmányos ellehetelenítése mellett még egy alaptörvény-módosítási javaslatot is beterjesztett a Tisza nevében Melléthei-Barna Márton és Hantosi István: ez a KEKVA-alapítványok államosításáról szól, ami a felsőoktatásban ugyancsak alapvető a NER lebontásához, de ahhoz is, hogy Magyarországnak legyen esélye hozzájutni az utolsó pillanatban a befagyasztott uniós forrásokhoz.

A módosítás a FIDESZ ideológiai hátországának legfontosabb intézményét, az MCC-t is érinti.

A szám szerint 16. alaptörvény-módosítás (a Tisza-korszakban értelemszerűen ez az első) javaslata úgy változtatja meg az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdését, hogy a KEKVA-k alapítói jogait az állam visszaveszi, vagyis mostantól az alapítványok nem maguk dönthetnek minden őket érintő kérdésben, hanem a kormány. Akár meg is szüntethetnek egyes alapítványokat.

A benyújtott javaslat szövege szerint:

„A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (röviden: KEKVA) 2021-ben hozta létre a Fidesz-többség. Ezekbe a formálisan az államtól független, de politikusokkal teletűzdelt, kívülről elszámoltathatatlan és leválthatatlan entitásoknak szervezték ki a modellváltó egyetemeket és velük egy sor állami feladatot, amivel a kritikák szerint egy párhuzamos államot próbáltak kiépíteni. A vagyonjuttatások után az állam abba sem szólhatott igazán bele, hogy a KEKVA-alapítványok hogyan használják fel a rájuk bízott vagyont.

A modellváltó egyetemeket is ilyen KEKVA-k alá tették, melyeknél az alapítványok kuratóriumai lényegében azt tehettek, amit akartak. Nem voltak törvényi garanciák rá, hogy meddig terjeszkedjenek, mik legyenek a hatásköreik, milyen jogköröket hagyjanak meg az egyetemi szenátusoknál, a tagok pedig örök életre kaptak kinevezést. Maguk dönthettek arról is, hogy később milyen tagokat vegyenek fel – vagyis lényegében „önbeporzók” lettek, és a külső ellenőrzésre és korlátozásra nem volt semmilyen érdemi jogi eszköz.

De a felsőoktatáson kívül is egy sor KEKVA-t hoztak létre, így például ebben a keretrendszerben működik a Fidesz káderutánpótló-tehetséggondozójaként működő, Orbán Balázs vezette MCC is, mely több mint 500 milliárd forintos vagyonjuttatásban részesült. Szintén KEKVA-s konstrukcióba szervezték ki a Palkovics László érdekkörébe tartozó Zalazone-t, ahogy a fideszes propagandagépezetet és kultúrharcot finanszírozó Batthyány Lajos Alapítványt is. Áder János klímavédelmi alapítványa ugyanígy működik, miként az az Élvonal Alapítvány is (ezt a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezeti), amiről a napokban derült ki, hogy a választások előtt 261 milliárd forintos támogatási szerződést írt alá a számukra Hankó Balázs miniszter.

A KEKVA-k elszámoltathatatlansága és a közpénzek kétes felhasználása miatt zárta ki az Európai Unió a pályázatokból és például az Erasmus-programból a modellváltó egyetemeket is.

Ugyancsak ez az egyik olyan probléma, ami miatt befagyasztották az uniós források jelentős részét és a helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzeket is.

Utóbbiaknál már az utolsó pillanatban vagyunk, hiszen legkésőbb az augusztus végi határidőig rendezni kellene a még nem teljesített, a Bizottság által megfogalmazott feltételeket, hogy Magyarországnak legyen esélye lehívni a beragadt forrásokat – különben ezek örökre elvesznek.

Ezért a még éppencsak felálló Tisza-kormánynak azonnal hozzá kell nyúlnia a modellváltó egyetemek és a KEKVA-alapítványok kérdéséhez. Ennek köszönhető, hogy már most, a legelső Alaptörvény-módosításba beleveszik a kérdést. A kormányváltás egyik leginkább szimbolikus ügye, a miniszterelnöki mandátum a kampányban is többször megígért nyolc évben való korlátozása mellett így ez az ügy került legelőre az alkotmányos változást igénylő feladatok közül.

A benyújtott javaslat szerint a KEKVA-típusú alapítványok egyelőre nem szűnnek meg, de az alapítói jogok, melyek idáig elég bizarr módon maguknál az alapítványoknál voltak, az államhoz kerülnek.

Ez egyebek között azt jelenti, hogy a kormány, ha akar, új kuratóriumokat állíthat fel, megváltoztathatja azok összetételét, és lesz ráhatása a gazdálkodásra is.

Ezzel feltehetően azt remélik, hogy néhány gyors jogszabály-változtatással már megfelelhetnek a modellváltó egyetemek kapcsán megfogalmazott uniós elvárásoknak is, vagyis elhárulhat az akadály a helyreállítási alapban elvileg elérhető 10,6 milliárd eurós keretösszeg (ennek nagyjából a 60 százaléka vissza nem térítendő támogatás, 40 pedig kedvezményes hitel) lehívása elől.

Ekörül még várhatóan komoly csörték lesznek az Európai Bizottsággal, de elvileg lehetséges, hogy a lassan négy éve befagyasztott források, vagy legalább azok minél nagyobb hányada elérhetővé váljanak. Szinte az utolsó pillanatban, az utolsó határidő előtt – ehhez pedig már az új kormány első Alaptörvény-módosításába bele kellett tenni a kérdést.

Hogy a modellváltó egyetemek helyzetét hogyan fogják mélyebben és hosszabb távon rendezni, az várhatóan csak később, egy második fázisban, jóval több egyeztetés után fog eldőlni – ahogy az is, hogy maga a KEKVA-formula valamilyen módosított formában megmarad-e.

A Tisza-kormány mindenesetre a mostani javaslattal saját kézbe veszi a kérdést, és jó eséllyel kielégíti a legsürgetőbb uniós igényeket, ami ahhoz kell, hogy Magyarország hozzájusson 10 milliárd eurónyi forráshoz, ami pedig a Tisza ígéreteinek megvalósításához és a költségvetés helyzetének rendezéséhez alapvető fontosságú lenne. Egyúttal azt is belengetik, hogy a NER közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványait, ha akarják, megszüntessék – ez elvileg akár az MCC-re is vonatkozhat.

Forrás