Szerda kora este megjelent az öt parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló törvényjavaslat, amelyek többek között a kegyelmi botrányt és az MNB-botrányt is kivizsgálnák. Ezzel párhuzamosan megjelent egy olyan törvényjavaslat is, ami a bizottságok komolyan vehetőségét erősítené pénzbüntetésekkel, szabadságvesztéssel azoknak, akik akadályozzák a kivizsgálást.

Az öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea kezdeményezte.

A Bujdosó Andrea által benyújtott a javaslatok

• a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság,
• az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság,
• a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság,
• a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság

felállítására vonatkoznak.

Ezzel párhuzamosan a „az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről” szóló törvényjavaslat is megjelent a parlament honlapján, amelyet a Tisza Párt képviselői Melléthei-Barna Márton és Dr. Hantosi István nyújtottak be Forsthoffer Ágnes házelnöknek. Ez együttműködésre kötelezi a bizottság által beidézetteket.

A törvényjavaslatban az áll, hogy amennyiben a bizottság előtt az együttműködésre kötelezett önhibájából nem jelenik meg, az első mulasztásnál még csak százezer forint bírságot kap, a másodiknál viszont már egymillió forintot. Ezeket a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. A harmadik mulasztásnál is egymillió a bírság, ezzel együtt pedig a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre.

A döntéssel szemben a Kúriához lehet majd fordulni felülvizsgálatért 15 napon belül. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. Ha Kúria azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott, a döntést megsemmisíti.

A javaslat adatszolgáltatásra is kötelezi a beidézetteket.

„Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során az együttműködésre kötelezett köteles teljes körű és valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, illetve teljes körűen átadni a rendelkezésére álló iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt határidőben” – olvasható a javaslatban.

Ha az adatszolgáltatásnak valaki önhibáján kívül nem tud eleget tenni határidőre, akkor azt igazolni kell.

„Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az adatszolgáltatási kötelezettség is teljesíteni kell” – olvasható.

Ha pedig valaki szándékosan akadályozza az eljárást, együttműködési kötelezettségének szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyancsak büntetendő ha az, aki a vizsgálóbizottság előtt nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat.

A törvényjavaslat általános indoklásában azt írták:

„Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája. Az Alaptörvényből fakadó népképviseleti elv nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen vizsgálóbizottságai útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket.”

Forrás