Kedden Luxembourgban hivatalos ceremónia keretében exhumálták Andrij Melnik, az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egyik vezetője, valamint felesége, Szofija földi maradványait – írja a Kyiv Independent.

A szertartáson az ukrán állam képviselői is részt vettek. A maradványokat Ukrajnába szállították, ahol május 24-én a Kijev melletti Nemzeti Háborús Emléktemetőben temetik újra őket. Az újratemetést megelőző napokban emlékmiséket tartanak.

Az OUN 1929-ben Bécsben alapított radikális, szélsőjobboldali ukrán nacionalista mozgalom volt, amelynek célja a független ukrán nemzeti állam létrehozása volt, akár illegális akciók, szabotázsok és fegyveres harc árán is. A második világháború alatt a szervezet kezdetben együttműködött a náci Németországgal, mert abban bízott, hogy így megszabadulhat a szovjet uralomtól, fegyveres szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg, az UPA a szovjet és a náci erők ellen is harcolt.

Melnik a mozgalom fontos katonai és politikai szereplője volt. Szoros kapcsolatban állt Jevhen Konovaleccel, az OUN alapítójával, akit 1938-ban a szovjet titkosrendőrség ölt meg. Konovalec halála után a szervezet kettészakadt: az egyik frakciót Sztepan Bandera, a másikat Melnik vezette.

A második világháború alatt Melnik Németországból irányította az OUN tevékenységét, ám később a nácik őrizetbe vették, és a sachsenhauseni koncentrációs táborba zárták. A háború után Luxembourgban telepedett le, ahol továbbra is aktív maradt az ukrán emigráció politikai életében.

Az OUN-hoz, Sztepan Banderához és az UPA-hoz köthető csoportok öröksége máig erősen vitatott: az UPA tagjai 1943-ban lengyelek ezreit mészárolták le Volhíniában, amit lengyel megtorlások követtek ukrán civilek ellen. A becslések szerint az erőszaknak 15–30 ezer ukrán és 60–90 ezer lengyel áldozata lehetett.

Forrás