A szlovákiai kulturális szféra szabadságáért küzdő civil szervezet, az Otvorena Kultúra! (Nyitott Kultúra, OK!) május 19-én és 20-án megrendezett, pozsonyi konferenciáján egyebek mellett bemutatták azt a tervezetet is, amelyet nemzetközi civil szervezetek készítenek elő annak érdekében, hogy az Európai Unióban törvényi védelemben részesüljön a művészeti szabadság. Az ezt célzó European Artistic Freedom Act fő célja a kulturális környezet és a művészi munka politikai beavatkozásokkal szembeni védelme. Az OK! konferenciája ezen kívül egy olyan helyreállÍtási tervet is bemutatott, amelyet a Szlovákiában, a Fico-kormány által leuralt, esetenként szétvert, vagy bezárt kulturális intézmények, és általában a kulturális intézményrendszer újjáépítése és újrademokratizálása érdekében készítettek helyi civilek és a kultúra szereplői.

„Ez egy átfogó terv, amely több tucat konkrét intézkedést és megoldást tartalmaz, gyakorlati útmutatóként szolgálva a Kulturális Minisztérium jövőbeli vezetése számára. Célja a kulturális ökoszisztéma rombolásának megállítása, a helyreállítás elindítása és az ellenállóképesség megerősítése” – áll az OK! közleményében. Szlovákiában, ahol jövőre lesznek parlamenti választások, a Robert Fico vezette kormány és annak szélsőjobboldali kulturális minisztere, Martina Šimkovičová az elmúlt két-három évben szisztematikus harcot indított a kulturális intézmények autonómiája ellen. Vezetőket mozdítottak el, intézményeket zárattak be, az ottani kulturális alap pénzeit pedig kormányhű szereplők felé terelték. E tendenciák ellen évek óta tart az OK! vezette kulturális ellenállás, tüntetésekkel, sztrájkokkal, szektorokon átívelő közös akciókkal.

A konferencia második napja az európai kontextusra, valamint a European Artistic Freedom Act előkészítéséről szóló vitákra összpontosított. Szakértők szerint a törvény az Európai Unió belső piacának működésére alapozható. A tervezet foglalkozik a művészek védelmével és biztonságával is, beleértve a vízumhoz jutás megkönnyítését és az Európán kívülről érkező alkotók jogi védelmét.

„Bár a kultúra elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, az unió logikája alapján a művészeti tevékenység szolgáltatásként, vagy áru előállításaként is értelmezhető. Ha az egyes országokban a hatalmi beavatkozások akadályozzák a szabad mozgást és együttműködést, az EU-nak joga van fellépni – hasonlóan ahhoz, ahogy az a médiaszektorban történt. A kulcs az lesz, hogy meggyőzzük az Európai Bizottságot a jogszabály szükségességéről, és bizonyítsuk, hogy a művészi szabadság korlátozása valós akadályokat teremt az európai piacon” – magyarázta Kersty McCourt, az Artistic Freedom Initiative (AFI) nevű civil szervezet jogásza. Az AFI az elmúlt években több alapos országjelentésben foglalkozott a kultúra helyzetével többek között Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Afganisztánban, legújabb riportjuk pedig az Egyesült Államokbeli helyzetet tárgyalja.

A tervezett jogszabály elfogadása jelentős változásokat hozna: a tagállamoknak összhangba kellene hozniuk saját jogszabályaikat az európai szabályokkal; az egyének közvetlenül hivatkozhatnának ezekre a bíróságokon; a a végrehajtást pedig az Európai Bizottság felügyelné.

* * *

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra! Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás