Tegnap délelőtt az Országgyűlés kivételes eljárásban visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A Tisza 133 képviselője támogatta, a Fidesz–KDNP 37 képviselője nemmel szavazott, a Mi Hazánk 5 képviselője tartózkodott.
Az Orbán-kormány Benjamin Netanjahu miatt indította el a kilépést. Ez volt a politikai ára annak, hogy az izraeli miniszterelnök Budapestre jöhessen parádézni. El is jött. Magyarország pedig nem tartóztatta le, noha Netanjahu ellen akkor is, ma is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Ha Magyarország betartotta volna nemzetközi jogi kötelezettségét, Netanjahut őrizetbe kellett volna venni, amint magyar területre lépett. Nem ez történt. Orbán inkább a Nemzetközi Büntetőbíróságból vitte volna ki az országot.
A vád rövid története
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2024. november 21-én elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt izraeli védelmi miniszter ellen. A bíróság nem ítéletet hozott. Azt mondta ki, hogy észszerű alap van feltételezni: a két izraeli vezető büntetőjogi felelősséggel tartozhat Gázában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A vádak központi eleme a civilek éheztetésének háborús módszerként való alkalmazása, valamint gyilkosság, üldöztetés és más embertelen cselekmények gyanúja.
A nyomozás korábban indult, de az elfogatóparancsokat Karim Khan főügyész 2024. május 20-i kérelmére adták ki. Netanjahu és Gallant mellett az eredeti kérelemben három Hamász-vezető is szerepelt.
The post Jászberényi Sándor: Rossz hír minden népirtó rezsimnek, jó hír az emberiségnek first appeared on 24.hu.







