A napokban Lengyel Tamás színész élesen bírálta az Eszenyi-ügy fővárosi kezelését, mondván, a főváros az Eszenyi Enikő körüli botrányban ugyanúgy járt el, mint a NER, illetve arra is utalt, hogy az ügyet eltusolták. Lengyel sérelmezte azt is, hogy a főváros megsemmisítette a vizsgálóbizottság anyagát, a kiadott iratokból pedig kisatírozták a levont következtetéseket. Egészen pontosan úgy fogalmazott:

„a főváros pontosan úgy viselkedett velünk, mint a NER bárkivel, aki kritikát fogalmazott meg. A főváros azt állítja, hogy megsemmisítette a vizsgálóbizottság anyagát, a kiadott iratokból pedig, személyiségi jogokra hivatkozva, kisatírozta a levont következtetéseket. Vagyis teljesen feleslegesen ment el 70 ember a meghallgatásokra, és vállalta a kockázatot, mert a történteknek végül nem lett következménye.”

Eszenyi Enikő 2009 és 2020 között vezette a Vígszínházat. 2020 tavaszán azonban, pont a Vígszínház igazgatóválasztása előtt nem sokkal több volt munkatársa is nyilvánosan beszélt arról, hogy az igazgató verbális agresszióval, megalázó helyzetekkel és toxikus légkörrel működtette a színházat. Az ügyből országos botrány lett, Eszenyi végül visszalépett az igazgatói pályázattól, a színház élére pedig Rudolf Péter került. A Vígszínház később etikai kódexet is elfogadott, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő újra.

Lengyel állításaival és kritikájával kapcsolatban megkerestük a Fővárost is, kérdéseikre a sajtóosztálytól az alábbi válaszokat kaptuk:

Milyen eljárásrendet követett a Főváros az Eszenyi-ügy kivizsgálásakor? Volt korábban protokoll ilyen esetekre?

Előzetesen annak leszögezését tartjuk szükségesnek, hogy a Főváros ebben, és minden ehhez hasonló ügyben az áldozatok oldalán át. Az úgynevezett Eszenyi-ügy nyomán Budapesten kialakult az ilyen és hasonló ügyek kezelésében kapcsolatos, az áldozatok érdekiből kiinduló eljárásrend, ennek alapján születtek meg a fővárosi színházak etikai kódexei, amelyek azóta is a színházakban folyó művészi munka alapját képezik. Ezeknek az etikai kódexnek a célja és értelme az ilyen és ehhez hasonló ügyek kialakulásának megakadályozása is. Senki nem tussolt el semmit sem 6 évvel ezelőtt, sem most, és nem fog eltussolni a jövőben sem Budapesten. Két dolog akadályozza csupán, hogy az ügyben felvetéssel élők a nekik megfelelő válaszokat megkaphassák. Egyrészt az, hogy a megismerni kívánt dokumentumok nincsenek a Főváros birtokában. A másik tényező pedig az, hogy mindenkinek, így a Fővárosnak is be kell tartania a hatályos törvényeket, esetünkben az európai irányelvekben is meghatározott hazai adatvédelmi jogszabályokat.

A Fővárosi Önkormányzat birtokában az üggyel összefüggésben egyetlen dokumentum van, ez pedig a Vígszínház Nonprofit Kft. Felügyelőbizottságának 2020. augusztusában készült vizsgálati jelentése az Eszenyi Enikő volt ügyvezető igazgató ellen akkor érkezett bejelentések kapcsán (ez alább olvasható). Ez a vizsgálati jelentés 2020. júliusában tartott személyes meghallgatások, illetve írásos bejelentések vizsgálata alapján született, összesen 71 fő meghallgatására került sor. Ezeknek a meghallgatásoknak a jegyzőkönyvei nincsenek a Főváros birtokában. A Főváros birtokában csak a vizsgálati jelentés van.

A meghallgatások jegyzőkönyvei kapcsán a Vígszínház felügyelőbizottsága 2020-ban arról tájékoztatta a Fővárost, hogy a meghallgatások jegyzőkönyveit az adatvédelmi szabályoknak megfelelően megsemmisítette. Az üggyel kapcsolatban a Főváros birtokában lévő egyetlen dokumentum, a felügyelőbizottság vizsgálati jelentésének nyilvánossága kapcsán a Fővárosnak kötelessége betartani a hatályos adatvédelmi szabályokat. Az adatvédelmi jogszabályok tartalma nyilván képezheti vita tárgyát, de amíg azok hatályosak, meghatározzák az ügyben a Főváros lehetőségeit. Korábban hasonló protokoll nem volt, a vizsgálat hozzájárult ahhoz, hogy létrejött az az eljárásrend és az etikai kódex, amely lehetőséget biztosít hasonló esetek transzparens kezelésére a jövőben.

Lengyel Tamás azt is jelezte, hogy a Főváros megsemmisítette a vizsgálóbizottság anyagát, a kiadott iratokból pedig kisatírozták a levont következtetéseket. Hogyan, milyen jogszabály alapján járt el a Főváros ebben az ügyben, történt-e a vizsgálat során bármilyen mulasztás, ami utólag megállapítható?

A meghallgatási jegyzőkönyvek megsemmisítéséről a Vígszínház felügyelőbizottsága határozott a személyes adatok védelmét előíró jogszabály alapján. Azért, mert erre kötelezték a testületet a hatályos adatvédelmi jogszabályok. Ezen szabályok kapcsán az Infotörvény rendelkezése, az európai parlamenti és tanácsi általános adatvédelmi rendeletek az irányadók. Ezek alapján születtek a Fővárosi Önkormányzat adatvédelmi szabályai, amelyek itt megismerhetőek.

A „kisatírozás” esetünkben azt jelenti, hogy ezeknek a jogszabályoknak meg kell felelnie, ez nem mérlegelés tárgya, hanem kötelezettség. Lengyel Tamás úr számára mindezen szabályok betartása mellett a felügyelőbizottság vizsgálati jelentését 2021. szeptemberében megküldtük.

Tehát nem mulasztásról, hanem a Főváros számára is kötelező törvényi előírások betartásáról van szó.

A vizsgálat – ennek keretében a meghallgatások – eredményeként több változás is bekövetkezett: még a vizsgálat lezárulta előtt lemondott posztjáról az ügyvezető igazgató, létrejött az az eljárásrend is, amely a hasonló panaszok kialakulását megelőzni hivatott, meghatározza a panaszok kezelésének módját, valamint ennek alapján készültek etikai kódexek a fővárosi színházakban, így a Vígszínházban is.

Hogyan értékeli a főváros az üggyel kapcsolatos vizsgálat lefolytatását? Születtek olyan eredmények a vizsgálat kapcsán, amelyek előremutatóak?

A vizsgálat nyomán létrejött személyi változást, a kialakult eljárásrendet, a megszületett etikai kódexet bizonyosan lehet előremutatónak nevezni.

A most felmerült kritikák alapján tervezi-e a főváros, hogy a jövőben bármilyen formában segíti az ezzel az üggyel kapcsolatos tisztánlátást?

A fentiekből talán kiderül, hogy ha „kritikáról” beszélünk, az inkább a hatályos adatvédelmi szabályokat érinti, ám ezeket nem a Főváros, hanem mindenekelőtt európai irányelvek alapján született hazai jogszabályok határozzák meg. A Főváros kész minden segítséget megadni, de a „kritikák” megfogalmazóinak is tisztában kell lenniük azzal, hogy minden felvetődött igénynek való megfelelés csak a jogszabályok betartásával történhet, egyetlen fővárosi köztisztviselő sem kötelezhető törvénysértésre sem ennek, sem semmilyen ügynek a kapcsán.

A Főváros Önkormányzat tehát elküldte a 444-nek a birtokában lévő egyetlen dokumentumot, azaz a Vígszínház Nonprofit Kft. Felügyelőbizottságának 2020. augusztusában készült vizsgálati jelentését az Eszenyi Enikő volt ügyvezető igazgató ellen akkor érkezett bejelentések kapcsán:

Múlt héten derült ki, hogy a debreceni Csokonai Nemzeti Színház felfüggesztette a következő évadra meghirdetett Primadonnák című előadást, amelyet Eszenyi Enikő rendezett volna. Vadász Dániel igazgató azt írta: „az elmúlt napokban a színházi szakma képviselőitől a közösségi médiában megjelent nyilatkozatok, valamint több társulati tagunkkal történt egyeztetés után a mai napon a jövő évadra meghirdetett Primadonnák produkciót felfüggesztem a műsorból, annak további sorsáról június 30-ig végleges döntést fogok hozni”.

Kiemelte: első a biztonságos munkakörnyezet, a produkció csak akkor valósulhat meg, ha ez aggályoktól mentesen biztosítható.

Eszenyi Enikő néhány nappal később többek közt azt írta, hogy a debreceni produkció körüli reakciókból értette meg igazán: a 2020-as visszalépése a Vígszínház éléről önmagában nem jelentett valódi lezárást.

„Kérem, fogadják el, hogy lehetséges a változás, amire folyamatosan törekszem” – fogalmazott, majd azzal zárt: „Kérem, fogadják el őszinte bocsánatkérésemet.”

Forrás