Összesen 16,2 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról állapodott meg a magyar kormány az Európai Bizottsággal – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével közös sajtótájékoztatóján.

„A honfitársainknak mondom, hogy ez a mostanában erősödő árfolyam mellett is mintegy 6000 milliárd forintot jelent, ami a magyar éves költségvetés 13 százaléka.”

„3-4 hét elég volt arra, amit Orbán Viktor és a leköszönő kormánya nem tudott, vagy nem akart elérni” – mondta Magyar Péter. A miniszterelnök szerint az Orbán-kormány hazudott, amikor arról beszélt, hogy azért nem jönnek az EU-s források, mert a magyarok más álláspontot képviselnek az orosz-ukrán háború, az illegális bevándorlók vagy „bizonyos emberi jogok” kapcsán.

Európai Ügyészség be, MCC ki, Erasmus vissza

Von der Leyen azt mondta, a források feloldásához egy „nagy architektúrában” állapodtak meg, aminek keretein belül a magyar kormány lépéseket tesz a korrupció kérdéskörében:

csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, átalakítja a közbeszerzési eljárásokat és megszünteti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) nagyját augusztus 31-ig – erre Magyar példának hozta az MCC-t.

A beruházások terén sikerült összeállítani egy konkrét listát, amin szerepelnek többek között lakhatási, közlekedési, energetikai, egészségügyi, környezetvédelmi beruházások, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztései. Ez 4,4 milliárd eurót jelent a korábban befagyasztott kohéziós alapból.

Az akadémiai világ átalakításáról – a KEKVA-k kivezetéséről 2027. augusztus 31-ig, illetve az összeférhetetlenségek kezeléséről – is sikerült megegyezni, aminek következtében az EU már a következő egyetemi félévben visszaengedi a magyar egyetemeket az Erasmus programokba. Mindez 2,2 milliárd eurónyi forrást hoz az oktatásba, elsősorban kutatás-fejlesztésbe.

Magyar arról beszélt, hogy több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy épp megvalósulás előtt álló projektekhez; 1,5 milliárdot pedig az elektromos hálózat fejlesztésére tudnak fordítani.

Von der Leyen azt mondta, a forrásokat akkor fogják elutalni, ha a beruházások megvalósultak, illetve ha a reformok átmentek a parlamenten. Magyar hozzátette, hogy az EB kellő flexibilitással fogja kezelni a helyzetet ahhoz, hogy a 10,4 milliárdos Helyreállítási Alapra vonatkozó augusztus végi határidőt tartani tudják.

Az EB elnöke üdvözölte, hogy az új magyar kormány nemcsak szimbolikus értelemben, az EU-s himnusz és zászlók visszahozatalával küldött fontos üzenetet, de felállása után gyorsan megkezdte a munkáját. Von der Leyen szerint nagy előrelépések történtek rövid időn belül, a piac és a befektetők optimisták. Azt mondta, a gyermekvédelem területén még folytatják a tárgyalásokat.

Intenzív tárgyalások

Az EU összesen mintegy 17 milliárd eurót fagyasztott be, amiből 10,4 milliárdot – a világjárvány után létrehozott Helyreállítási Alap összegét – legkésőbb idén augusztusig el kell költeni. A Tisza Párt kampányának egyik hangsúlyos ígérete volt az uniós források hazahozatala.

Magyar csütörtökön utazott Brüsszelbe, ahol még aznap Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga kormányfővel is tárgyalt. A miniszterelnök elsődleges célja az EB-vel való megállapodás volt a sok ezer milliárd forintos európai uniós források hazahozataláról – erről Magyar állítása szerint 5 hete tárgyalnak, amihez képest nagy teljesítménynek tartja, hogy ennyi pénzt el tudtak hozni.

A nehézséget az okozta, hogy a fizetési igényt csak olyan projektekre lehet benyújtani, amik idén elkészülnek. Emellett a kormánynak meg kell felelnie annak az EU által összeállított több száz úgynevezett mérföldköveknek, amiknek egy jelentős részével az előző kormány nem volt hajlandó mit kezdeni.

Törvénymódosítások, projektek és beruházások várhatók, az új kormány a Népszava szerint várhatóan a jövő héten állhat elő a pénzek elköltésére vonatkozó tervvel, amire még az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania.

Nem volt zökkenőmentes

A Politico találkozó előtt megjelent cikke szerint bár Magyar arról kommunikált, hogy közel vannak a megállapodáshoz, valójában nem ilyen egyértelmű a helyzet. „Természetesen nem elvárható, hogy egy országot egyik napról a másikra megreformáljanak, ezért nem számítunk rá, hogy mindenben megegyezés születik; bizonyos kérdésekben igen, másokban folytatódnak a tárgyalások” – mondta egy, a tárgyalásokra rálátó forrás. Ehhez képest a sajtótájékoztató alapján elég sok kérdésben sikerült megállapodni.

A lap szerint az EB előtt ott lebeg példaként Lengyelország esete: Donald Tusk hatalomba lépése után ígéretet tett a reformokra, meg is kapta az előző kormány alatt befagyasztott EU-s forrásokat, a reformok azonban elhúzódtak. Az EB nem akarja túl gyorsan odaadni a pénzt Magyarországnak, nehogy ismét felsüljenek, úgyhogy először a reformok teljesítését követelik.

Az útra Magyarral tartott Kármán András pénzügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter, akik előkészítő tárgyalásokon segítették Magyar munkáját.

Forrás