A Dunától keletre fekvő mintegy egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása úgy mérsékelhetné az előrejelzések szerint idén újabb rekordokat döntő aszály drasztikus következményeit, hogy egyes területeken még a kukoricahozamokat is számottevően növelhetné, állítják az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói.

Ismert, hogy a magyar Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Eredményeik szerint az Alföld területének 21 százalékán található olyan gyenge vagy közepes termőképességű, belvíznek kitett terület, ahol a vízvisszatartás indokolt vagy szükséges lehet. Ehhez azonban, a Vízválasztó Mozgalom által évek óta szorgalmazott paradigmaváltással a földhasználat egész rendszerét kell újra gondolni.

Pinke Zsolt és kollégái a Geography and Sustainability folyóiratban most megjelent tanulmányukban a hidrológiai és ökoszisztéma modellek összekapcsolásával a magyar Alföldön azt vizsgálták, hogy a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a szántóterületek termőképességére.

„Egy 247 négyzetkilométeres tiszai ártéri öblözet modellezése alapján a talajvíz utánpótlása évente átlagosan 367–552 köbméter/hektár között alakulhatna. A vízvisszatartás különösen azokat a síkvidéki teraszokat segíthetné, amelyek 1–2 méterrel emelkednek a vizes élőhelyek környezete fölé. Ezeken a területeken a számítások szerint a kukoricatermés 20–28 százalékkal is nőhetne a megnövekedett talajvízszint miatt” – olvasható a HUN-REN pénteki közleményében.

A kutatók a vízvisszatartás lehetséges célterületeinek kiválasztásakor figyelembe vették a szántóföldi alkalmasságot, a természetvédelmi védettséget vagy magas természeti értéket, a belvíz- és aszálykitettséget, valamint a nitrátérzékenységet. A vizsgálatból kizárták a beépített területeket, a nyílt vizeket, továbbá a jó és kiváló termőképességű szántókat.

Pinke és kollégái úgy vélik, hogy vizes élőhelyek helyreállítása az alapja az Alföld klímaadaptív földhasználatának. A vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti.

* * *

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.

Forrás