„Magyarország nem fog illegális migránsokat átvenni. És büntetéseket sem fogunk fizetni ezért. De segíteni fogunk Európa külső határainak védelmében, legyen szó Görögországról, Máltáról vagy Olaszországról” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „lehet Orbán Viktort szidni, ahogy akarják – senki sem bírálja őt nálam jobban –, de 2015-ben, amikor elkezdődött a migrációs válság, igaza volt”, és szerinte sok tagállam mára felismerte, hogy rossz döntéseket hozott. „Mi mindenesetre meg fogjuk védeni a hazánkat, a hazánk határait és Európa külső határait” – fogalmazott, hozzátéve, sok lehetőség van az illegális migráció megállítására úgy, hogy közben ne sértsük meg az EU szabályait, csak tudni kell tárgyalni.

Azt mondta, a napi egymilliós euró bírság – amit azért kapott a magyar kormány, mert nem hajtotta végre a menekültügyi szabályok megsértése miatt hozott korábbi uniós ítéletet –, egészen más időben, más jogi keretek között született, az már nem tükrözi a jelenlegi valóságot. Szerinte igazságtalan és aránytalan, hogy a magyar embereknek naponta ekkora büntetést kell fizetniük, és az is igazságtalan, hogy Magyarország nem kapott forrásokat az EU külső határainak védelmét szolgáló kerítésre, miközben más tagállamok hozzájutottak ilyen pénzekhez.

„Sok ország van, amely időközben úgy jár el, mint Magyarország. Rájuk azonban nem vonatkozik az Európai Bíróságnak ez a döntése. Ezt hihetetlenül igazságtalannak tartom. Tárgyalásokat folytatunk, és európai partnereinkkel közösen megoldást találunk arra, hogy megvédhessük a határainkat, és ne kelljen napi egymillió eurós büntetést fizetnünk”

– mondta. Magyar nem támogatja, hogy az uniós külpolitikában az egyhangú döntések helyett a többségiekre térjenek át. Szerinte nem legyőzni, hanem megérteni és meggyőzni kell egymást. „Az emberek olyan Európai Uniót akarnak, amely erős tagállamokra épül, nem Európai Egyesült Államokat. Tárgyalni fogunk, kompromisszumot fogunk találni.”

Magyar az orosz energiáról szólva azzal érvelt, hogy kormányfőként elsődleges feladata „az energiabiztonság, az ellátásbiztonság és a lehető legalacsonyabb energiaárak biztosítása”, és hogy Magyarország a földrajzi helyzete miatt nem tud gyorsan leválni az orosz olajról.

„Évek óta nincs gazdasági növekedésünk, a növekedéshez pedig olcsó energiára van szükségünk. Természetesen mindent megteszünk energiaforrásaink diverzifikálásáért, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy vállalataink versenyképessége tovább csökkenjen, és a magyar családok energiaszegénysége növekedjen”

– magyarázta, hozzátéve, hogy Európának a háború után részben ismét orosz energiaforrásokra kell támaszkodnia, mert senkinek sem érdeke, hogy egy béke esetén új gazdasági és politikai hidegháború alakuljon ki. Arról is beszélt, hogy a háború után pragmatikus kapcsolatokat kell ápolni Oroszországgal, de jelenleg egyértelmű, hogy Moszkva egész Európa számára biztonsági kockázatot jelent.

Ukrajnával kapcsolatban kijelentette, ahogy a többi szomszéddal, úgy velük is jó kapcsolatokat akarnak ápolni. „Mindig azt mondtuk, hogy az orosz–ukrán háborúban Ukrajna az áldozat, és Ukrajnának joga van a területi integritáshoz.”

Azt mondta, technikai szinten tárgyalásokat folytatnak Ukrajnával, és azon dolgoznak, hogy néhány napon belül megállapodást érjenek el a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, oktatáspolitikai és kulturális jogainak helyreállításáról és biztosításáról. „Néhány kérdést tisztáznunk kell Ukrajnával az ottani kisebbségünkkel kapcsolatban, és remélem, hogy ez a következő napokban sikerülni fog” – mondta, hozzátéve, ha ezeket a kérdéseket kölcsönös érdek alapján tisztázzák, új fejezetet lehet nyitni.

A biztonsági garanciákról Magyar az 1994-es Budapesti Memorandum kudarcából indult ki, szerinte az akkori ígéreteket nem tartották be, márpedig „az üres jelszavak nem sokat segítenek”. Ezért Ukrajnának „valódi, kikényszeríthető nemzetközi garanciákra” van szüksége. Magyarország szerepét azonban korlátozottnak látja, nem küldene sem katonákat, sem fegyvereket Ukrajnába.

„Nem hiszem, hogy a fegyverek biztonsági garanciák lennének. Biztonsági garanciák csak a nemzetközi közösségtől érkezhetnek. Magyarország ebben nem játszhat döntő szerepet, ez a nagyhatalmak dolga. Mi diplomáciai és humanitárius segítséget tudunk nyújtani, és Magyarország akár tárgyalások helyszíne is lehetne”

– mondta.

Kedden Friedrich Merzcel tárgyalt Berlinben Magyar, a közös sajtótájékoztatón a német kancellár történelmi fordulópontnak nevezte a magyarországi kormányváltást, a magyar miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy hazánk visszatér „szabad és szuverén országként” az európai döntéshozatal főáramába.

Forrás