Donald Trump kedden aláírta azt az elnöki rendeletet, amely 30 napos önkéntes felülvizsgálati időszakot kér a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégektől a legfejlettebb AI-modellek széles körű megjelenése előtt. A beszámolók szerint a Fehér Házban csendben, a megszokott felhajtás nélkül aláírt rendelet célja, hogy a kormányzat időben felmérhesse az új modellek által jelentett kiberbiztonsági kockázatokat, és megvédhesse a kritikus infrastruktúrákat.

A rendelet hátterében az áll, hogy a legújabb generációs, úgynevezett frontier AI-modellek képességei jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt hónapokban. Az Anthropic cég által áprilisban bemutatott Mythos nevű modell például a kutatók szerint eddig példátlan sebességgel képes azonosítani és kihasználni a számítógépes rendszerek rejtett biztonsági réseit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia turbó fokozatra kapcsolhatja a kibertámadásokat, így a 30 napos moratórium arra szolgál, hogy az állami szervek még azelőtt felkészíthessék a védelmi rendszereiket, mielőtt a technológia bárki számára elérhetővé válna a világon.

A techszektor képviselői, köztük az OpenAI és a Microsoft üdvözölték a döntést, amely komoly lobbisikert jelent a számukra a szigorúbb kormányzati kontrollal szemben. Trump eredetileg május végén egy ünnepélyes ceremónia keretében írt volna alá egy jóval szigorúbb, 90 napos felülvizsgálatot előíró tervezetet, sőt a kormányzat korábban az FDA gyógyszer-engedélyezéséhez hasonló kötelező állami felügyeletet is fontolgatott. Végül a techipari milliárdosok és David Sacks, az elnök korábbi AI-tanácsadója meggyőzték Trumpot, hogy a túl hosszú időszak és a bürokrácia elfojtaná az innovációt, és hátrányba hozná az USA-t a Kínával folytatott globális AI-versenyben.

A kompromisszumos rendelet szövege kifejezetten hangsúlyozza, hogy a program teljesen önkéntes, és semmilyen módon nem vezethet kötelező állami licenc- vagy engedélyeztetési kötelezettséghez. Ennek ellenére a nemzetbiztonsági aggályok súlyát jelzi, hogy az elnöki utasítás egy titkosított teljesítménymérési (benchmarking) folyamatot is létrehoz a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Pentagon vezetésével, amely pontosan meghatározza, mely modellek minősülnek kockázatosnak. Emellett a pénzügyminisztérium koordinálásával egy kiberbiztonsági információmegosztó központot is felállítanak a sebezhetőségek gyors javítására, míg az igazságügyi minisztérium megkapta feladatul az AI-t használó hackerek szigorú büntetőjogi üldözését.

Bár az OpenAI globális ügyekért felelős vezetője, Chris Lehane és a Microsoft elnöke, Brad Smith is a biztonság és az innováció közös mérföldköveként értékelte a döntést, a kormányzaton belül és kívül sokan tartanak a lassú reagálástól. A kritikusok, köztük Dean Ball korábbi AI-tanácsadó szerint kérdéses, hogy a titkosszolgálatok mit képesek kezdeni a bonyolult modellekkel mindössze 30 nap alatt. Miközben Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója már szerdán a Fehér Házban és a Kongresszus tagjaival tárgyal a folytatásról, a gazdasági elit – élükön Jamie Dimonnal, a JPMorgan Chase vezérigazgatójával – továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kormányzati lépések nem tartanak lépést a technológia exponenciális fejlődésével.

Forrás