Az Európai Unió saját, szuverén technológiai ellátórendszer kiépítését szorgalmazza, csakhogy ez a törekvés szembemegy azokkal a kialakulófélben lévő tervekkel, amelyek az USA-val való együttműködésre irányulnak. Az Európai Bizottság szerdán ambiciózus intézkedéscsomagot mutatott be, ami biztosítaná az unió digitális autonómiáját, és megerősítené a belső chipellátási láncokat. A javaslatcsomag bemutatásának időzítése azért sem szerencsés, mert a sajtótájékoztatóval egy időben az EU-nagykövetek jóváhagyták a bizottságnak azt a javaslatát, amellyel az unió csatlakozott az USA Pax Silicia nevű, közös AI-ellátási láncok kialakításáról szóló kezdeményezéséhez.

Bár az EU-s döntéshozók türelmet és megértést várnak az amerikai cégek képviselőitől, a bizottsági javaslatok nagy mértékben korlátozzák a jelentős amerikai székhelyű chipgyártó és AI-felhőszolgáltató vállalatokat az uniós piacon. Ennek egyik oka, hogy a félvezető chipek „kulcsszerepet játszanak abban, hogy Európa a mesterséges intelligencia kontinensévé váljon. Működtetik az okostelefonokat, az autókat, a mesterséges intelligencia-rendszereket és a felhőalapú számítástechnikát, valamint az egészségügy, az energiaellátás és a védelem kritikus infrastruktúráit” – mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnöke a bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Chipgyártás mindenek előtt

Virkkunen kiemelte, hogy a kőolajkitermelés és a járműgyártás után a harmadik legnagyobb globális ipari szféra a chipgyártás: a piac értéke 2025-ben körülbelül 595 milliárd euró volt, és 2030-ra várhatóan átlépi az ezermilliárd eurós küszöböt. A technológiai szuverenitási csomag elsősorban az EU felhő- és AI-fejlesztési törvény (Cloud and AI Development Act), és a Chips Act 2.0 megvalósítására fókuszált. A bizottsági dokumentum kiemeli, hogy ha az EU nem képes fejlett chipek tervezésére, gyártására vagy csomagolására, továbbra is harmadik országok ellátási láncainak a kiszolgáltatottja marad. Ennek a kitettségnek a leküzdésére a Chips Act 2.0 javítaná az uniós beruházások és a versenyképesség keretfeltételeit, fokozná a félvezető-ipari értéklánc ellenálló képességét, növelné az európai gyártású chipek iránti keresletet, és erősítené az egész értéklánc kapacitásépítéseit.

Bár az első chiptörvény szerint az unió minden tagállamban támogatja a nagyszabású technológiai kapacitásépítést és a legkorszerűbb, új generációs félvezető- és kvantumtechnológiák fejlesztését, a dokumentumot érték kritikák. Ezek nyomására a mostani javaslatcsomag nemcsak a gyártásra és a fejlesztésre, hanem az EU belső piacának fellendítésére és a chipek iránti kereslet növelésére is törekedne. Az európai félvezetőpiac legnagyobbja idén májusban a holland ASML volt, amit a brit Arm Holdings, a német Infineon Technologies és a szintén holland NXP Semiconductors követett.

Az EU technológiai autonómia elérésére tett próbálkozásai az európai chiptörvényel 2023-ban már elindultak: a dokumentum „Digitális évtized” célkitűzése alapján az unió 2030-ig 20 százalékra kívánja növelni globális részesedését a félvezetők piacán. Az Európai Bizottság nem ok nélkül kongatja a vészharangot: a világ első húsz chipgyártó cégéből tizenkettő amerikai, ráadásul májusban a legnagyobb félvezetőipari cég is az Egyesült Államok-beli Nvidia volt, több mint 5 ezer milliárd dolláros piaci értékkel. A céget a szintén amerikai Broadcom, a tajvani TSMC és a dél-koreai Samsung követte.

Ki kinek az AI-felhőjét használhatja?

Az Európai Unió döntéshozói között rendszerint felmerülnek az adatbiztonsági kérdések, ráadásul az AI-nagyhatalommá válás másik fontos komponense a felhőalapú számítástechnika: ez szolgál az AI-modellek betanítására, továbbfejlesztésére és hatalmas mennyiségű adat tárolására. A felhő- és AI-fejlesztési törvény egyrészt az unió által jelenleg is épített AI-gyárak működéséhez biztosítaná a felhőinfrastruktúrát, gyorsítva ezzel a további AI-fejlesztéseket. Másrészt az uniós vállalkozások és magánszemélyek adatainak védelmére is garanciát jelentene – mondta Virkkunnen a sajtótájékoztatón.

A bizottsági javaslat szerint „Európa túlságosan függ az EU-n kívüli szolgáltatóktól, ami kockázatokat hordoz magában. A felhasználók – különösen érzékeny adatok kezelése esetén – nagyobb átláthatóságot és bizalmat várnak el”. A felhasználók adatbiztonságának biztosításával Harry Staight, az Amazon szóvivője is egyetértett, de teljesen más aspektusból közelítette meg a problémát, és az amerikai szolgáltatásokban látta a megoldást: „az európai szervezetek megérdemlik, hogy a legjobb elérhető technológiákhoz férjenek hozzá megbízható szolgáltatóktól, amelyeket a biztonság, a teljesítmény, az ellenőrizhető kontrollok és az érték alapján választanak ki.”

A javaslatcsomag elfogadása után az Európai Bizottság olyan termékek fejlesztésére allokálna közpénzeket, amelyek hozzájárulnak Európa gazdasági erejének növeléséhez és a külföldi vállalatoktól való függetlenségéhez. A bizottsági javaslat csökkentené az adatközpontokra nehezedő adminisztrációs terheket, erősítené a kutatást és az innováció. A tagállamok digitális kapacitásainak megosztását egy új, „Eurocloud” fórumon keresztül ösztönözné, valamint előírná a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat a kritikus fontosságú technológiák, köztük a mesterséges intelligencia elterjesztésére. A felhőalapú adattárolás fejlesztésével elsősorban az amerikai cégek befolyását – a globális felhőszolgáltatási piacot a Microsoft, a Google és az Amazon uralja – csökkentené a bizottság: „biztosítani akarjuk, hogy a legérzékenyebb és legfontosabb adatainkat Európában tárolják” – mondta Virkkunen.

Az EU ellentmondásos jeleket küld Amerikának

A bizottság javaslatcsomagja meglehetősen váratlan időpontban érkezett. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok azt szorgalmazta, hogy az EU csatlakozzon az Egyesült Államok Külügyminisztériumának kiemelt kezdeményezéséhez, a Pax Silicához. A Pax Silicia úgy koordinálja a chipgyártáshoz szükséges közös beruházásokat és az exportkorlátozásokat, hogy fékezze Kína technológiai előretörését. Az USA tavaly decemberben elindított együttműködéséhez már csatlakozott az Egyesült Királyság, Japán, Dél-Korea, India, Ausztrália, Görögország, Finnország és Svédország is, és bár az EU kezdetben nem támogatta a bevonódást, a Politico egy olyan előkészítő dokumentumhoz jutott hozzá még a javaslat jóváhagyása előtt, amely szerint „a Bizottság úgy véli, hogy az EU-nak – a Bizottság képviseletében – aláíró tagként csatlakoznia kell a Pax Silicához”.

Miután a nagykövetek szerdán elfogadták az EU Pax Siliciához való csatlakozását, az amerikaiak fel is emelték a hangjukat a bizottság magatartásával szemben. „A [technológiai szuverenitás] javaslat érthető, de az általa létrehozandó keretrendszerben sok a rés, amelyek protekcionizmushoz vezethetnek” – idézi a Politico Kay Jebellit, az amerikai Chamber of Progress kereskedelmi csoport európai alelnökét. Az USA felől érkező kritikákat Virkunnen már a szerdai sajtótájékoztatón próbálta leszerelni: „a technológiai szuverenitás nem jelent protekcionizmust. Európa továbbra is a nyitottság, a partnerség és a tisztességes versenyelvein nyugszik.”

A procedúra következő lépéseként az EU digitális ügyekért felelős miniszterei várhatóan jövő héten vitatják meg a kérdést Luxemburgban. Ezután a bizottság az Európai Parlament elé bocsátja a technológiai szuverenitásra vonatkozó javaslatcsomagot , amelyről a pártcsaládok már előzetesen is véleményt nyilvánítottak. Az Európai Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport szerint például a javaslatcsomag figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi szempontokat; Szergej Lagodinszkij, a pártcsalád orosz származású, német képviselője szerint „ez a mulasztás csak tovább fogja táplálni az Egyesült Államokban jelenleg kialakuló technológiai ellenreakciót, amely Európára is átterjedhet”. Christophe Gudler, a Renew Europe francia képviselője a lapnak elmondta, hogy „Európának képesnek kell lennie arra, hogy kritikus digitális infrastruktúránkat harmadik országoktól függetlenül működtesse és karbantartsa, különösen a közszféra esetében”.

Kapcsolódó cikk:

* * *

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha te is szeretnél ilyen estekre járni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja (x).

Forrás