„Elfogadhatatlan volt, hogy egy felhatalmazással nem rendelkező külső szereplő közvetlenül avatkozzon be az oktatás szakmai kérdéseibe, minősítsen oktatókat, vagy hallgatók jelenlétében tegyen vállalhatatlan kijelentéseket”

– mondta az egri egyetemen a Professzorok Tanácsa ülésén Pap József történész arról, hogy mint megírtuk, Takaró Mihály szinte szabadon garázdálkodhatott a katolikus fenntartású egri egyetemen: Orbán Viktor magát irodalomtörténésznek gondoló tanácsadója, miután szabad kezet kapott saját nemzeties mániái kiélésére a Nemzeti Alaptanterv és tankönyvfejlesztés kapcsán, a tanárképzést is megpróbálta újrahuzalozni. Ennek Egerben az volt az eredménye, hogy antiszemita megjegyzésekkel tarkított előadásokat tartott az oktatóknak és a hallgatóknak, átnézte a tanterveket, vizsgákra akart beülni, és tantárgyakat törölt, ha nem tetszettek neki a címük. Az oktatók helyes ideológiai álláspontja iránt is erősen érdeklődött.

„Ennek nem lett volna szabad megtörténnie, és az ilyen jellegű politikai nyomást vissza kellett volna utasítani”

– mondta a mostani vitán Pap József, arra utalva, hogy az egyetemi vezetés sem állt ellen Takaró fellépésének.

Pajtókné Tari Ilona rektor (a fideszes Pajtók Gábor képviselő felesége) a 444 kérdésére utólag sem látott problémát Takaró egri megjelenéseiben, állítása szerint pedig az antiszemita szövegekről nem volt tudomása – noha erről széles körben beszéltek az egyetemen.

Tudomásunk szerint ugyanakkor az egri egyetemen már alulról elindult egy belső etikai vizsgálati kezdeményezés Takaró Mihály fellépései kapcsán.

Mint egyetemi forrásaink alapján megírtuk, április 12. óta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen forrnak az indulatok. Az oktatók egy része úgy érzi, most van esély valódi autonómiát kiharcolni az elmúlt években azt korlátozó fenntartó (az egri érsekség) és Pajtókné Tari Ilona rektor által megtestesített egyetemi vezetéssel szemben.

Ennek érdekében a történészek indítottak is egy kezdeményezést, az elmúlt években ugyanis Egerben súlyosan sérült szerintük az egyetemi szabadság. Több között

• a szenátus jogköreit annyira leépítették, hogy az egyház jóváhagyása nélkül még a saját napirendjéről sem dönthet;
• a kinevezéseknél a szakmai, vezetői kompetenciák helyett a felekezeti hovatartozásnak van időnként jelentősége;
• persze a bérhelyzet itt is siralmas, és az életpályamodellt sem léptette életbe az egyetem;
• és erre jött az a Hankó- és Takaró-féle átalakított tanárképzés, aminek Eger az egyik kísérleti helyszíne, és ami az oktatók szerint katasztrofális hatásokkal járt.

A rektor és az érsekség a választás után úgy érezhette, hogy inkább nem akadályozza erőből az autonómiára irányuló kezdeményezést, és végül az egyetemi vezetés is ott volt a Professzorok Tanácsa ennek szentelt ülésén. Itt pedig minden pontban az egyetemi autonómia visszaszerzése és a Fidesz-közeli tanárképzés ellenében döntöttek, vagyis az eddigi, NER-hez kötődő egyetemi vezetéssel és az egyházi fenntartóval szemben maguk az egyetemi tanárok álltak ki a reformok mellett.

„Szerencsére, egyértelműen véget ért az elmúlt másfél évtized kórosan tudás és tudományellenes, tudomány, oktatás és felsőoktatáspolitikai gyakorlata. A rektor asszony a mi javaslatainkhoz fűzött reflexióban ugyan valamiféle virágkorként értelmezte ezt a korszakot, ám a tények ezt egyáltalán nem támasztják alá”

– mondta az egri vitán Pap József, az egyetemi átalakulás egyik kezdeményezője, azt hangsúlyozva, hogy most ki lehet használni az újrakezdés előnyeit az egyetem javára.

„A józan ész uralma mentes a szélsőségektől. A magyar autokrata rezsim másfél évtizede nem törekedett semmiféle egyensúlyra, szembement a józan ész elveivel, viszont kizárólagosságra törekedett az élet minden területén. Ennek vége – s erre éppen az egyetem polgársága zömét adó fiatal generáció mondott érzelemdús nemet”

– mondta a vitán Rainer M. János, a Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Ő „új egyetemi alkotmányt”, új kezdetet javasolt, ami „megteremti a fenntartó és az egyetem egyenrangúságon és akadémiai szabadságon alapuló partneri viszonyát ”.

• A Professzorok Tanácsa végül egyhangú szavazással úgy döntött, hogy külön bizottságot állítanak fel az egyetem új szervezeti és működési rendjének kidolgozására – különös tekintettel az egyetemi autonómia érvényesítésére.
• És felülvizsgálják azt a tanárképzési programot is, amelyet Hankó Balázs és Takaró Mihály erőltetett Egerre. Az a javaslat, hogy az új évfolyamoknál már most júniusban térjenek vissza a korábbi mintatarvekhez. A tudományos minőség és teljesítményelv megvalósulására vonatkozó terveket szintén támogatták.

Az elkészülő javaslatokat az egyetem oktatói, dolgozói és hallgatói fórumain is megvitatják majd, már ha az egyetemi vezetés hagyja – ők most a beszámolók szerint konstruktívan és nyitottan álltak hozzá a vitához.

Elég élesen jöttek viszont elő a belső egyetemi konfliktusok a beszámolók szerint, többek között a Hankó Balázs-Takaró Mihály féle irányítás beavatkozási kísérletei és „Takaró Mihály kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásai az EKKE-én, amelyek az egyetemi autonómia súlyos megsértését jelentették”. Amikor közvetlenül rákérdeztek nála, Pajtókné Tari Ilona rektor végül kijelentette, hogy az egyetemen nem lehet helye semmiféle kirekesztő megnyilvánulásnak.

Felmerült a nyilvánosság kérdésköre, több hozzászóló is azt hangsúlyozta, hogy egy jól működő egyetemnek nincs takargatnivalója a sajtó előtt – a 444 akkreditációs kérelmét erre a vitára ugyanakkor az egyetemi vezetés elutasította.

Az is hangsúlyt kapott, hogy „törekedni kell az egyetem politikai semlegességének az újrateremtésére”, és hogy sem az egyetem vezetői, sem munkatársai nem vehetnek egyetemi minőségükben részt politikai párt kampányában, „ahogy ezt több egyetemi vezető is megtette a közelmúltban, mert az súlyos etikai vétséget jelent”. Bár nem nevesítették, de a kampányban maga a rekror, Pajtókné Tari Ilona volt az, aki két fideszes DPK-nak is alapítótagjaként vett részt, és tartott előadást „hit és tudomány viszonyáról”.

Forrás