Helyt adott a feljelentő panaszának a Fővárosi Főügyészség, és a rendőrség április 9-i, tehát még a választások előtti, a feljelentést elutasító döntését hatályon kívül helyezve nyomozást rendelt el a Molnál ez év elején történt bennfenteskereskedelem-gyanús ügyekben a június 9-én, tehát ma született határozatában. A vádhatóság egyetértett a BRFK-határozat ellen panaszt benyújtó feljelentővel, és leszögezte:

„A nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során nem tisztázta a panaszban előadottakat, azaz miként történhetett jelentős volumenű részvényértékesítés egy árfolyamérzékeny eseményt követően, miért hetekkel később – sajtóhírekre alapítva – történt a nyilvános közzététel, annak ellenére, hogy a kőolaj továbbítására vonatkozó szerződést az ukrán fél még 2026. január 27. napján informális értesítés keretében felfüggesztette.” Az ügyészség szerint „minderre figyelemmel a feljelentésben foglaltak megfelelő módon történő vizsgálata nyomozás keretében lehetséges”.

Az ügy még február végén kezdődött, amikor a 24.hu arról számolt be, hogy a Mol több vezetőjénél bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke közérdekű bejelentéssel fordult az MNB-hez, amiben kérte annak kivizsgálását, hogy a tőzsdén jegyzett olajtársaság megsértette-e a tájékoztatási kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben a cég vezető tisztségviselői végrehajtottak-e bennfentes tranzakciókat.

A cikk nyomán kiderítettük, hogy három Mol-vezető a részvényei túlnyomó részétől (91,22-100 százalékától) megvált az év elején. Méghozzá mindhárman a Barátság-kőolajvezeték elleni, végül több hónapig tartó leállást okozó orosz támadás január 27-i és az olajszállítás leállásáról szóló, február 16-i Mol-bejelentés közötti időszakban. Anthony Radev és Járai Zsigmond igazgatósági tagok, valamint Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes összesen 1 366 010 112 forintnyi bevételt értek el a tranzakciókkal. Székely és Radev a birtokában lévő összes részvényét értékesítette egy-egy kereskedési napon, de több tranzakcióban, míg Járai a részvényei 91,22 százalékát adta el szintén egyetlen nap alatt, szintén több tranzakcióban.

Talán a fenti ábrán is látható, miért igen fontosak a dátumok: miután január 27-én orosz támadás érte a Barátság kőolajvezetéket, azon leállt az orosz olaj szállítása Magyarországra. A Mol azonban az olajszállítás leállásáról nagyjából három héttel később, február 16-án, tőzsdezárás után adott tájékoztatást. Azt is csak egy olyan bejelentés részeként, ami arról szólt: kezdeményezi a kormánynál „a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását a régió ellátásbiztonságának fenntartása érdekében”. Bár ezt a közleményt már megelőzte egy február 12-i esti Bloomberg-hír és egy annak nyomán készült másnapi Erste-gyorselemzés arról, hogy leállt az olajvezeték, és hogy a Bloomberg forrásai szerint februárban egyáltalán nem jött orosz olaj Magyarországra, erre hivatalos reakciót 16-ig sem a Mol, sem az energetikai kormányzat nem adott.

Varga Mihály jegybankelnök már február 24-én, az első hír megjelenésének napján elmondta a Reuters kérdésére, hogy az eljárás elindult, vizsgálják, történt-e jogsértés az érintett tranzakciók során. Az eljárás sorsát firtató kérdéseinkre az MNB március közepén azt válaszolta: „A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan vizsgálja a tőkepiaci kibocsátókkal kapcsolatos tranzakciókat. A jegybank a MOL Nyrt. részvényeivel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanújára vonatkozó bejelentés alapján megvizsgálja, hogy sérültek-e a kibocsátóhoz kötődő egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések.”

Olvasónk az ügyletről szóló első hírek után tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Lapunknak azt írta, hogy egy egyszerű magánszemély, akinek nincs köze a cég ügyeihez, csak a sajtóban megjelent hírek alapján érezte úgy, hogy valamit tennie kell. A feljelentést a rendőrség befogadta, de a Készenléti Rendőrség NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya egy február 27-én kelt határozattal azt hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyben illetékes BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályához. Ez a rendőrségi részleg volt az, ami előbb feljelentés-kiegészítést rendelt el, majd április 9-én azzal az indoklással, hogy „a bűncselekmény gyanúja hiányzik”, elutasította, hogy nyomozást indítson az ügyben.

A BRFK-nak azt a végzését akkor megmutattuk egy büntetőjogásznak, aki neve elhallgatását kérve úgy reagált: „ez tipikus példája annak, amikor valamiért nagyon nem akarnak nyomozást indítani”. A feljelentő, bár nincs jogi végzettsége, hasonló véleményen volt: azzal a megjegyzéssel küldte el a határozatot, hogy „süt belőle, hogy nem akarnak nyomozást indítani”.

A végzést elolvasva nekünk is úgy tűnt, hogy a feljelentés-kiegészítés egy hónapig tartó adatgyűjtése annyi volt, hogy a rendőrök elolvastak egyetlen darab újságcikket, de nem is a 24.hu eredeti hírét, nem a lapunkban megjelent részletes számítást. A BRFK ugyanis a végzésében csak egy néhány bekezdéses lapszemlére hivatkozott: „Adatgyűjtés során megállapításra került, hogy a Népszava weboldalán »Másfél milliárd forintot kaszált néhány MOL vezető részvények eladásával a Barátság kőolajvezeték leállásakor« címmel cikk jelent meg”; majd ezt a cikket foglalták össze két bekezdésben.

A rendőrség emellett bekérte az ügyben egyébként érintett Mol véleményét – meglepetés: a cég szerint minden rendben történt –, és egyeztetett az MNB-vel is, amely a határozat szerint egyébként „nem folytat piacfelügyeleti eljárást, azonban felügyeleti tevékenysége körében adatgyűjtést végez a cselekmény kapcsán”. (Hogy pontosan mit tesz az MNB az ügyben, azt mi is szerettük volna megtudni, de az elmúlt hónapokban többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ Varga Mihályéktól.)

A Fővárosi Főügyészség a mostani határozatában lényegében egyetértett a rendőrségi eljárást kifogásoló feljelentővel, amikor kimondta, hogy annak a BRFK végzése elleni panasza megalapozott. Az ügyészség által alaposnak minősített panaszban a feljelentő egyebek mellett azt tette szóvá, hogy „a nyomozó hatóság határozata döntően a MOL Nyrt. nyilatkozatára épült, miszerint a kőolajszállítás leállása nem minősült bennfentes információnak, ami nem tekinthető független értékelésnek, hanem a gazdasági szereplő saját álláspontja”.

Emellett azt is megjegyezte az ügyészségi határozat, hogy a rendőrségnek nem is kellett volna az MNB-nél folyó (vagy nem folyó) piacfelügyeleti eljárással foglalkozni. Ugyanis „a büntetőeljárásban eljáró hatóságot nem köti a polgári, közigazgatási vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban az eljárásban megállapított tényállás, ennélfogva az MNB »szakhatósági véleménye«, illetve egy esetleges piacfelügyeleti eljárásban hozott határozat sem kötné a büntetőeljárásban résztvevő hatóságokat, ezek léte a büntetőügyben eljáró hatóságok számára nem elengedhetetlenül szükséges a döntésük meghozatalához”.

A hatályos jogszabályok értelmében azzal, hogy az ügyészség hatályon kívül helyezte a feljelentést elutasító rendőrségi határozatot, a nyomozás külön döntés nélkül automatikusan megindul. Az ügy tehát visszakerül a BRFK-ra, aminek most kötelező lefolytatnia a büntetőeljárást a bűncselekmény felderítésére.

Forrás