Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás résztvevői 14 százalékkal túlbecsülték mások tisztességtelenség, aminek a társadalmi szintű bizalmatlanság az oka. A bizalmatlanság az egyének világgal kapcsolatos személyes megélésein és feltételezésein alapul, vagyis az emberek az általuk igaznak vélt információk alapján hoznak döntéseket – írja a Journal of Experimental Social Psychology folyóiratban megjelent új, norvég tanulmány. A kutatás eredményei nem csak a pszichológiai ismeretek szempontjából fontosak, hanem a szervezetekre és a politikai döntéshozatalra is hatással vannak, írják a kutatók.

A kutatók összesen négy különböző vizsgálatot végeztek: az elsőben 11 kísérlet és több mint nyolcezer résztvevő adatainak összevonásával mérték fel a kutatók, hogy az emberek mennyire hiszik egymást tisztességtelennek. „Ezekben a kísérletekben a résztvevők névtelenül hazudhattak személyes haszonszerzés céljából. Lényeges, hogy a résztvevőket arra is megkérték, becsüljék meg, hogy mások hány százaléka hazudna ugyanabban a helyzetben. Az összes meggyőződés-viselkedés összehasonlítást összefoglaló belső metaanalízis kimutatta, hogy az emberek jelentősen túlbecsülik mások becstelen viselkedését, átlagosan 13,6 százalékponttal” – olvasható a tanulmányban.

A második vizsgálatban a kutatók a résztvevőket tájékoztatták, hogy az első vizsgálatban a válaszadók 70 százaléka őszintén válaszolt: az eredmények azt mutatták, hogy ennek az információnak a birtokában a résztvevők nagyobb bizalmat mutattak egymás iránt. A kísérlet harmadik etapjában a kutatók a vezetők attitűdjére fókuszáltak, és azt találták, hogy „a hivatásos vezetők pesszimista meggyőződéssel rendelkeznek az emberek valós életbeli becstelenségéről”, így hajlamosabbak több munkahelyi szabadságkorlátozó eszköz (például kamerák) bevezetésére. A negyedik kutatás „kimutatta, hogy a vezetőknek a tényleges őszinteségi szintekről szóló helyes információk nyújtása ok-okozati összefüggésben csökkentette a szabadságot korlátozó ellenintézkedések iránti támogatásukat”.

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az emberek között túl reprezentált a morális pesszimizmus, ami egyfajta egymás iránti bizalmatlansági spirálként működik. Mindez olyan szervezeti felépítéshez vezethet, amely a vezetők felől érkező kontrollon alapul, ráadásul ez anyagi költségekben is megmutatkozik az ellenőrzőrendszerek beszerzése miatt. Ugyanakkor a jó hír az, hogy a valós információk megosztásával eloszlathatók a pesszimista prekoncepciók.

Kapcsolódó cikk:

Forrás