• Az 1986-os világbajnokság a mexikói hullámot, a 2010-es a vuvuzela hangját, a 2026-os a hidratációs szünetet adta a futballnak.
• A FIFA a játékosok egészségére hivatkozva talált még hat percet, amit értékesíteni tud a hirdetőknek.
• Hogy ez lényegi aspektusait változtatja meg az eddig ismert focinak, az természetesen nem számít.
• Az sem, hogy ennyi idő nem is elég pihenő az igazi kánikulában.

2026. június 15-én a teljesen fedett, kellemesen klimatizált atlantai Mercedes-Benz Stadiumban rendezték a 2026-os labdarúgó-világbajnokság Spanyolország–Zöld-foki szigetek csoportmeccsét. A spanyolok már 22 perce passzolgatták tanácstalanul a labdát a kis afrikai szigetország hősiesen védekező csapatának tizenhatosa körül, amikor a bíró jelezte, hogy mindenki menjen pihenni. A következő három percben a világ tévénézői vagy ácsorgó játékosokat, vagy reklámokat tekinthettek meg, majd folytatódhatott az egykapuzás. A teljesen felesleges színjáték a második félidő közepén is megismétlődött, mielőtt a meccs végén a zöld-fokiak győzelemként, sírva ünnepelhették a 0-0-as döntetlent történelmük első vébémeccsén.

Ahogy az e cikk olvasói előtt talán már ismert, a futballmeccsek eddig hagyományosan 90 percesek voltak, két 45 perces félidőre osztva. Ez a 2014-es, Brazíliában rendezett világbajnokságon kezdett megváltozni, amikor a szinte az Egyenlítőn található Fortalezában rendezett Mexikó–Hollandia nyolcaddöntőben a játékvezető mindkét félidőben szünetet rendelt el, hogy a játékosok frissíteni tudjanak. A 39 fokos, fülledt trópusi melegben teljesen érthető volt a döntés.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) mellett a futball szabályaiért felelős International Football Association Board (IFAB) szabályzata világosan leírja, hogy ezeket hogy kell elrendelni. Megkülönböztetik az ivószüneteket, amik legfeljebb 1 percig tarthatnak, és a „cooling”, azaz hűsítési szüneteket, amik hossza másféltől három percig terjedhet. Ha az úgynevezett WBGT-index meghaladja a 32 fokot, ezeket kötelező elrendelni a 30. és a 75. percek környékén. Ha hűvösebb az idő, a játékvezető belátására van bízva a szünetek elrendelése.

A 2014-es vébétől kezdve ezeket a játékmegszakításokat rendszeresen alkalmazták, különösen olyan meccseken, amiket tényleg nagy melegben játszottak. A május végén Budapesten rendezett Bajnokok Ligája-döntőben már furcsa volt, hogy a kellemes tavaszi kora estén miért van rájuk szükség. Az év legnagyobb tornáján pedig kiderült, hogy ezentúl a labdarúgás nem két félidőből, hanem négy negyedből áll.

Forrás