Mintegy 5000 éves, a nyári és téli napfordulóhoz igazított konstrukciót találtak a világhírű Stonehenge közelében. A kutatók szerint ez a szerkezet akár a későbbi Stonehenge napfordulós tájolásának előképe, afféle prototípusa is lehetett, írja a Guardian.

A leletet Bulford közelében fedezték fel, mintegy 5 kilométerre a Stonehenge-től. Radiokarbonos kormeghatározás alapján a szerkezet i. e. 3000 körül épülhetett. Ez egybeesik a Stonehenge építésének kezdeti szakaszával. A szakértők szerint ez a legrégebbi ismert, ilyen módon tájolt igazított építmény a térségben, és az egyik legkorábbi ilyen konstrukció Nagy-Britanniában. A feltárást Phil Harding vezette, aki a régészeti szolgáltatásokat végző Wessex Archaeology megbízásából egy katonai lakónegyed építését megelőző ásatáson dolgozott. „Pályafutásom egyik legnagyobb felfedezése” – kommentált Harding.

A lelet azért jelentős, mert arra utalhat, hogy a napfordulók megfigyelése és az ezekhez igazított építmények létrehozása már a Stonehenge előtt fontos szerepet játszott a térség neolitikus közösségeinek életében. Harding kis híján elvétette a lelőhelyet, hiszen a szerkezet két, egymástól mintegy 120 méterre álló faoszlopból állt. Ezekből mára csupán két cölöplyuk maradt a földben. Harding azt mondta, eleinte ő és kollégái sem ismerték fel, hogy jelentős leletre bukkantak, csak a helyszínrajz elemzése során, amikor összekötötte a két szokatlanul nagy cölöplyukat, fedezte fel a napfordulós tájolást.

A további vizsgálatokat Fabio Silva, az ősi csillagászati módszerek szakértője végezte, aki megerősítette, hogy a két faoszlop i. e. 2950 körül rendkívül pontosan igazodott a nyári napforduló napfelkeltéjéhez és a téli napforduló napnyugtájához. A körülbelül egy méter mély cölöplyukak alapján a kutatók úgy vélik, hogy az oszlopok eredetileg 3-4 méter magasak lehettek. Elhelyezkedésük olyan „irányzékot” alkotott, amely pontosan a napfordulók napkelte- és napnyugtapontjaira mutatott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás