Az Európai Unió 2024-ben elfogadott Természet-helyreállítási Rendelete (Nature Restauration Regulation, NRR) kimondja: 2030-ig az összes leromlott ökoszisztéma legalább 30 százalékát, 2050-ig pedig gyakorlatilag mindet regenerálni kell. Mivel az európai élőhelyek 81 százaláka rossz állapotban van, az EU-tagállamoknak 2026 szeptemberéig kell elkészíteniük a nemzeti helyreállítási terveket, de ehhez még nincsenek elég jó, részletes költségbecslések, és bizonytalan a jövőbeli uniós finanszírozás is. A tagállamoknak a helyreállítási tervek készítésénél minél pontosabban fel kell mérniük a költségigényeket, és aktívan használniuk kell az EU-költségvetési tárgyalásokat, valamint az új Nemzeti és Regionális Partnerségi Terveket a forrásbiztosítás érdekében.

Egy friss Euronatur és Bankwatch-tanulmány először próbálja számszerűsíteni a költségeket öt közép- és kelet-európai országban, köztük Magyarországon. A szerzők négy kulcsfontosságú élőhelytípusra (szárazföldi vizes élőhelyek, édesvízi folyók és tavak, gyepek és erdők) becsülték meg, hogy 2024–2032 között mekkora területet kell helyreállítani, és ez milyen nagyságrendű kiadást jelent. Magyar részről a Magyar Természetvédők Szövetsége vett részt a kutatásban.

A 2030-ig tartó időszakban a vizsgált öt ország közül Lengyelországé a legnagyobb természet-helyreállítási számla, 1,7 milliárd eurós összesített költségigénnyel. Horvátország 381 millió, Magyarország közel 314 millió, Lettország 241 millió, Észtország pedig 58 millió eurónyi kiadással számolhat a szerzők szerint – 2026-os árakon.

A különbségeket az magyarázza, hogy mekkora az adott ország területén a rossz állapotú, de helyreállítható élőhelyek kiterjedése, illetve a korábbi projektek alapján milyen átlagos költségekkel lehet kalkulálni négyzetkilométerenként. Lengyelország a legnagyobb területű a vizsgált országok közül, és jelentős, több ezer négyzetkilométeres helyreállítandó területe van, ezért ugrik ki ennyire a régiós sorból. Azonban Magyarországon a közepes területhez meglehetősen magas költségigény társul.

A 313,71 millió eurós magyar összeg legnagyobb része az erdőkhöz és a gyepekhez köthető, kisebb hányada pedig a vizes élőhelyekhez és a folyók–tavak rehabilitációjához.

A szerzők kifejezetten mediánértéket használtak, hogy kiszűrjék a szélsőségesen drága vagy szokatlan projekteket, és a nagyságrendek jobban tükrözzék az átlagos beavatkozásokat. A kutatás első lépésben azonosította, hogy a Natura 2000-es adatok és nemzeti természetvédelmi tervek alapján mely élőhelyek minősülnek rossz állapotúnak, és ezekből mekkora hányadot kell 2030-ig restaurálni, hogy teljesüljön a 30 százalékos uniós cél. Ezután korábbi, többnyire közpénzből (például LIFE-programból) finanszírozott projektek költségadatai alapján kiszámolták, hogy mennyibe került egy-egy négyzetkilométer helyreállítása az adott élőhelytípusnál, majd ezekből képezték a medián fajlagos költséget, amit végül felszoroztak a helyreállítandó területek nagyságával.

A szerzők maguk is hangsúlyozzák, hogy ezek becslések: a tényleges számla attól függ, hogy milyen intézkedéscsomag mellett dönt a magyar kormány, mennyi lesz az uniós társfinanszírozás, és csak minimális beavatkozás történik, vagy ambiciózusabb, hosszabb távú program valósul-e meg. Mivel pontosan tervezhető, milliárdos nagyságrendű beruházásokról van szó, a kutatók szerint a jelenlegi uniós és hazai költségvetési trendek mellett komoly a veszélye annak, hogy a finanszírozás elmarad a szükségestől – márpedig a helyreállítás halogatása hosszú távon ökológiai és gazdasági értelemben is jóval drágább lehet.

A szerzők lineáris pályával számoltak tovább 2030 után is, ezért a teljes 2024–2032-es időszak költségigényén nagyobb számok láthatók.

A magyar természet‑helyreállítás becsült 314–386 millió eurós (120–150 milliárd forintos) költsége a teljes magyar költségvetés nagyjából egynegyed százaléka, egy autópálya‑projekt kb. harmada, egy minisztérium éves kerete, vagy Paks II árának alig néhány százaléka – vagyis nem a költségek nagysága, hanem a politikai prioritások teszi kérdésessé, hogy jut‑e rá majd pénz.

Forrás