Mint kiderült, a galambok zseniális diagnoszták és potenciálisan zseniális művészettörténések is, csak épp nem tudnak róla: egy idei amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy a madarak mekkora magabiztossággal képesek felismerni bizonyos alakzatokat, ha ezért jutalom jár nekik. A kutatás eredményeiről az azt vezető neurológus, Gregory DiGirolamo számolt be az amerikai Popular Science-nek.

DiGirolamo és csapata abból a tényből indult ki, hogy az emberek hajlamosak tévedni, és ez alól a radiológusok sem kivételek. A CT-k vizsgálata különösen nagy figyelmet igényel, emiatt pedig két korábbi kutatás adatai szerint akár az apróbb elváltozások 50 százaléka is észrevétlen marad. DiGirolamo egy korábbi kutatásában megállapította, hogy ilyenkor a szakemberek valóban elsiklanak az elváltozás felett, de ettől még előfordul, hogy észreveszik: a szemük megakad rajta, a pupillájuk kitágul, csak nem tudatosul bennük, hogy mit láttak.

Itt jönnek képbe a galambok: nekik fogalmuk sincs róla, mi az a CT, de nem is nagyon foglalkoztatják őket diagnosztikai kérdések, viszont kiváló megfigyelők, a szemük pedig hasonlóan működik, mint az emberi megfigyelőkészség tudatalatti része. A kutatók két csoportra osztották a galambokat: az egyik csoport akkor kapott jutalmat, ha egy elváltozások nélküli felvételre jelzett, a másik akkor, ha a CT-n egy apró csomót, nodulust találtak.

Többre is képesek

A madarak kiválóan teljesítettek a teszten, a kutatók legnagyobb meglepetésére pedig akkor is jeleztek, ha tüdőtágulatra utaló jeleket vagy tejüveghomályt észleltek. DiGirolamo szerint ezek annak ellenére ugyanazt a folyamatot indították el a galamboknál, mint a nodulus, aminek a felismerésére megtanították őket, pedig az ember számára ezek az elváltozások egyáltalán nem is hasonlítanak egymásra.

A neurológus tervei szerint a galambok szeméről készült felvételeken fogják betanítani a mesterséges intelligenciát arra, hogy felismerje azt a szemmozgást, amikor az állat észreveszi az elváltozást. A CT-felvételek tényleges vizsgálatait ezután nem galambokra bízzák majd, hanem radiológusokra, akiknél a szemüket figyelő kamerán futó program hasonló mintázatokat keres majd, és jelez, ha úgy érzi, hogy az orvos szeme megakadt valamin. Ha ez beválik, DiGirolamo szerint a madaraktól tanultakat akár más területeken is hasznosítani lehetne, például műemlékek eredetiségének vizsgálatára – illetve bármilyen olyan területen, ahol fontos az alapos vizuális vizsgálat, de elképzelhető, hogy a szakemberek elsiklanak egyes apróbb részletek felett, ez pedig ugye mindenkivel megeshet.

Bár a galambok alkalmazása meglepőnek tűnhet, a madarak meglepő (akár 95 százalékos) hatékonysággal ismernek fel dolgokat az arab számoktól kezdve a szívizomszöveten át egészen a festőművészek nagyjaiig: egy teszten például meg tudták különböztetni egymástól Cézanne és Renoir képeit.

Forrás